Olvasói levél a Lombikbébik: kinek teher? című cikkhez

  • Kaáli Nagy Géza
  • 2017. szeptember 21.

Materia Medica

Szakmai észrevétel a magyarnarancs.hu-n 2017. szeptember 20-án megjelent Lombikbébik: kinek teher? című Falus Ferenc-cikkhez.

Az utóbbi időben szinte naponta jelenik meg a lombikbébitémában egy-egy cikk, és ezeket, mint évtizedek óta ezzel a területtel foglalkozó szakember, mindig érdeklődéssel olvasom. Az írások sokféle szempontból közelítik meg a témát, így van, amikor a valláserkölcsi kérdések merülnek fel, és előfordul az is, hogy az érintett betegek írják le tapasztalataikat, észrevételeiket. Ezek a vélemények sokszínűek és ezt el is fogadjuk, hiszen a lombikbébi-kezelések kapcsán felvetődő kérdések a közvélemény érdeklődésére számot tartanak, tipikusan etikaiak és erős érzelmeket képesek kiváltani.

Ha viszont egy orvos, sőt egy (volt és ismét aktivizálódó) egészségügyi vezető ír a témáról, akkor elvárható, hogy az szakmailag korrekt legyen, ellenkező esetben félrevezeti az olvasókat, rosszabb esetben az érintett betegeket. A Falus Ferenc által jegyzett említett cikk több ténybeli tévedést is tartalmaz. Ezek a következők:

  • Azt állítja, hogy két IVF (lombikbébi-kezelés) között minimum 6 hónapnak kell eltelnie. Ezzel szemben nem hat, hanem három hónap az előírás, mind az általános szakmai, mind a tb-finanszírozott kezelések esetében.
  • Többször leírja a cikkben, hogy az új rendelkezés minden gyerek megszületése után engedi az újabb öt ciklussal történő próbálkozást. Ezzel szemben 4 új finanszírozott ciklust vezet be az új rendelkezés a lombikbébi-kezeléseket és a mesterséges ondóbevitelt illetően.
  • Falus legfontosabb mondanivalója az új rendelkezéseknek a gyógyszerek rendelésére vonatkozó szabályaival kapcsolatos. Az végképp elvárható lenne, hogy e tekintetben tájékozódjon a cikke megírása előtt. A Magyar Közlönyben már csaknem 3 hete megjelent a gyógyszerek rendelésére vonatkozó miniszteri rendelet. Eszerint az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott valamennyi IVF-intézet (függetlenül azok tulajdonviszonyaira, arra, hogy állami vagy magántulajdonban állnak-e) a támogatott kezelések tekintetében a gyógyszereket  90% támogatással írhatják fel.

 

Hivatkozva Falusnak arra a kijelentésére, hogy „Olyan viszont még nem volt, hogy ugyanabban a betegségben szenvedő betegnek, ugyanolyan szakmai színvonalú helyen történő ellátása során úgy, hogy mindkét intézményben az egészségbiztosítási pénztár teljeskörűen finanszírozza a beavatkozásokat, a páciens különböző összegért jusson hozzá ugyanahhoz az injekcióhoz” – megnyugtathatjuk: ilyen most sincs.

Végezetül hangsúlyozni szeretnénk, hogy míg egy magánember lényegében azt ír, amit akar, egy orvost nyilván nem mentesítheti a szakmailag hibás cikk megírásának a felelőssége alól az, hogy ő ezen a területen nem szakember. Falus végzettsége szerint tüdőgyógyász, és mint országos tiszti főorvos (köjálos vezető) vált ismertté. Tudomásunk szerint a lombikbébi-kezelésekkel csak mint kórházigazgató került kapcsolatba. Megoldás lehet, ha az ember el tudja fogadni, hogy nem ért mindenhez, vagy ha mégis szeretne, akkor egy-egy cikk megírása előtt alaposan utánanéz a témának.

Prof. dr. Kaáli Nagy Géza
Kaáli Intézet

Lombikbébik: kinek teher?

A gyermeket kívánók számára megváltás az utóbbi 30 évben iparszerűvé vált mesterséges megtermékenyítés lehetősége. Mégsem egyszerű élni vele, az új finanszírozási szabályozás pedig különbséget tesz kórház és kórház között. A mesterséges megtermékenyítés költségei Magyarországon lényegesen nagyobb részben terhelik a párokat, mint a közösséget. Ezeket a terheket a befolyó adók újraelosztásával lehetne átvállalni.

Figyelmébe ajánljuk