A Cápa óta nem volt ekkora változás a moziforgalmazásban
mozi_top_story_lead.jpg

A Cápa óta nem volt ekkora változás a moziforgalmazásban

Mikrofilm

90 napról három hétre zsugorodhat a kizárólagos vetítést biztosító mozis ablak.

A koronavírus teljesen a feje tetejére állította a filmipart is, a megborulás stációiról mi is több alkalommal beszámoltunk: a szünetelő mozik miatt még inkább divatba jött a streaming; az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy egyes stúdiók úgy döntöttek, nagyvászon helyett inkább felteszik online legfrissebb portékájukat, erre természetesen a hagyományos filmszínházak berágtak. Miközben az egész világ Christopher Nolan Tenetjét, és a mozik kapuinak szélesre tárását várták, az emberek ismét elkezdtek autósmozikba járni. A leálló filmforgatások miatt viszont a háttérmunkások közül egyre többen kénytelenek voltak otthagyni a filmipart, az elhalasztott premierek és lefújt filmfesztiválok miatt pedig még az Oscar szabályait is át kellett írni. A nyár finisére fordulva Amerikában továbbra is jelen van a járvány, ezért még az is előfordulhat, hogy mi, magyarok hamarabb láthatjuk a Tenetet mint ők. A koronavírus-helyzetet ügyesebben kezelő Dél-Koreában viszont már vissza is tértek az emberek a mozikba.

A változó idők szelét azonban lassú helyrerendeződés helyett egy hurrikánszerű fordulat követi: az Universal stúdió és az AMC, a világ legnagyobb mozilánca megegyeztek, hogy mindössze 17 nappal, azaz három hétvégével a mozis premier után a filmek már fel is kerülhetnek streamingre. Az Indiewire cikkében a megállapodást

a legnagyobb, filmforgalmazásban bekövetkező változásnak nevezte a Cápa óta.

Steven Spielberg klasszikusát az első blockbusternek szokás nevezni, mármint az első filmnek, amely megalapozta, hogy mit nevezünk egyáltalán blockbusternek. 1975-ben hatalmas várakozás után, óriási médiavisszhanggal körítve mutatták be nyáron, ráadásul több száz moziban egyszerre. Ma már ezek a nyári slágerfilmek alapvető attribútumai, de mindehhez kellett a cápás film sikere is.

Ugorjunk egy kicsit az időben: még egy-két évtizeddel ezelőtt is legalább egy évnek el kellett telnie, hogy egy film a mozik után a tévében is debütálhasson. A különböző hordozóknak és az egyre változatosabb terjesztési módszereknek köszönhetően ez az egy éves ablak az elmúlt években folyamatosan szűkült: a VHS előretörésével már csak hat hónap választotta el a premiert és az aktuális film kazettán való megjelenését, a DVD pedig még kisebbre húzta a moziablakot. A streamingoldalak és online videótékák elterjedése után már csak 90 napos volt a mozik kizárólagossága.

Ez a 90 napos ablak volt az ütközőzóna, amely elválasztotta egymástól a nagy stúdiók filmjeit, és a Netflix, Amazon és társainak saját mozijait. Persze néha előfordult, hogy streamingek exkluzív tartalmai moziban futottak: ha például Oscarra vágytak, aminek alapvetően és békeidőben még mindig kritériuma a filmszínházas vetítés; de az eltérő forgalmazási gyakorlatok miatt a megvásárolt (tehát nem a streamingplatform megrendelésére gyártott) filmeknél is előfordulhattak rendhagyó premierek. Mégis, a 3 hónapos kizárólagosság az esetek nagy részében szentnek és sérthetetlennek számított -- eddig.

Emlékezzünk rá: mikor a karantén idején az eredetileg nagyvászonra szánt Trollok a világ körül egyből a netre költözött, az AMC úgy berágott, hogy a Universal komplett filmfelhozatalát (közte a Jurassic Park-, és Halálos iramban-filmekkel) kitiltotta mozijaiból, és a második legnagyobb Regal hálózat is csatlakozott hozzá. Két ekkora játékos már képes lett volna komoly károkat okozni a stúdiónak, úgy néz ki azonban, a feleknek sikerült megegyezniük, valószínűleg a mozis cégek is belátták, a jövő a streamingplatformoké, így kénytelenek alkalmazkodni a helyzethez. A megállapodás értelmében az AMC mégis játszani fogja a Univesal és az annak tulajdonában álló, független és külföldi darabokat forgalmazó Focus Features filmjeit, azok azonban mindössze 17 nap elteltével felkerülhetnek a prémium online videótékába. A 90 napos mozis ablak azonban továbbra is érvényben marad a normál online tékák, streamingplatformok és DVD/Blu-Ray megjelenések esetében.

A statisztikák szerint a filmek bevételük legjelentősebb részét a premiert követő első három hétvégén szerzik

-- így talán ennyi idő alatt is keletkezik annyi forgalom, ami életben tartaná a mozikat. Mivel a megállapodás kizárólag a prémium online tékákra vonatkozik, a stúdió még jobban jár: ez ugyanis nem egyenlő a streamingplatformokkal (ahol meghatározott havidíj mellett annyi tartalmat fogyasztunk, amennyit akarunk) vagy a DVD/Blu-Ray-eladásokkal (ahol egyszer fizetünk a hordozóért, amit utána annyiszor nézünk meg, ahányszor szeretnénk). Egy ilyen tékából ugyanis kb. 2 mozijegy árából tudunk kikölcsönözni egy filmet, ami nem olcsó, de egy négytagú családnak így is jobban megéri (nem csoda, hogy a Trollok 2 és a Scooby-Doo gurított először nagyot ezen a téren); ráadásul csak bizonyos időintervallumon belül (általában 24 vagy 48 óra) tudjuk megnézni a filmet. Bónuszként pedig minden cent a stúdióhoz vándorol, a forgalmazók és mozik sem fölözik le a hasznukat.

A többi stúdió és mozihálózat egyelőre nem reagált a hírre, de biztosak lehetünk benne, hogy ha nem akarnak ki- vagy lemaradni, nekik is lépniük kell. A járvány kitörése óta ezer dologra elhangzott már, hogy a vírus elvonultával sem biztos, hogy visszatér a normális kerékvágásba.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.