Előkerült Judy Garland legendás, az Ózban viselt jelmeze

  • narancs.hu
  • 2022. április 27.

Mikrofilm

Több mint 1 millió dollárért találhat új gazdára.

Kevés olyan legendás filmbeli kosztüm létezik, mint amit Judy Garland viselt az 1939-es Óz, a csodák csodájában. A jelmez leghíresebb darabjának, az ikonikus piros cipellőknek külön története van. Egy pár a Nemzeti Amerikai Történeti Múzeumban van kiállítva, egy másikat elloptak, míg egy az Oscart odaítélő Akadémia újonnan nyílt múzeumában látható. De hasonlóan érdekes Garland kék-fehér ruhájának sorsa is. Az Óz jelmezei és filmes értéktárgyai azért is válhattak ilyen értékessé, mert ez volt az egyik első mozi, amit Technicolorral forgattak, filmtörténeti jelentőségét és a színésznő hírnevét pedig talán nem is kell taglalni. A cipőhöz hasonlóan ruhából is több készült a forgatásra, mindössze egyetlen maradt azonban fent – legalábbis eddig azt hitték.

Az ikonikus kosztüm a washingtoni Catholic University of America egyházi egyetemről került elő. A ruhát 1973-ban adományozták Gilbert Hartke atyának, aki az iskola drámatagozatát vezette. Ő azonban elvesztette az emléktárgyat, amelynek a hollétéről évtizedekig senki nem tudott semmit.

A ruha nemrég került elő egy cipősdobozból, amelyet egy zsákban találtak, ami a kari postafiók tetején hevert, míg valaki vette a fáradságot, hogy belenézzen.

Az egyetem hamar felvette a kapcsolatot a Smithsonian múzeummal, hogy meggyőződjenek a kosztüm eredetiségről: kiderült, hogy valóban arról a ruháról van szó, amit Garland a forgatáson viselt. „Odáig vagyunk a kosztümért, amelyet soha nem állítottak ki vagy osztottak meg a nyilvánossággal az elmúlt 50 évben – reméljük, hogy majd most így lesz. Abban is bízunk, ez arra inspirál majd másokat, hogy kukkantsanak a szekrényük aljára vagy kutassák fel irodájukat a rejtett kincsekért” – nyilatkozta Jacqueline Leary-Warsaw, az iskola zenei, drámai és művészeti karának dékánja.

A ruhát jelenleg a New York-i Bonhams aukciós házban állították ki, ahol a hónap végéig csodálhatják meg a mozirajongók. Ezt követően Los Angelesben, egy filmes árverésen találhat új gazdára. Vélhetően jól a zsebébe kell nyúlnia annak, aki meg szeretné venni: a kék-fehér kosztüm egy másik példányáért 480 ezer dollárt (több mint 166 millió forintot) fizettek 2012-ben, majd 2015-ben immár 1,6 millió dollárért kelt el ismét. A Bert Lahr által viselt Gyáva Oroszlán jelmezéért még ennél is többet, 3 millió dollárt fizettek. Az egyetem, ahol a mozis kincset meglelték, azt reméli, hogy közel 1,2 millió dollárért üthetik le a jelmezt, a befolyó összegből pedig új filmes programot szeretnének indítani.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.