Ez volt az évtized akciófilmje, és most végre folytatják

  • Gera Márton
  • 2018. június 27.

Mikrofilm

A Sicario úgy mesélt a drogháborúról, hogy végig a realizmus talaján maradt. Öt ok, amiért még ma is érdemes megnézni Denis Villeneuve filmjét.

Amerika háborúban áll. A háborút nem katonák vívják fegyverekkel, hanem ügynökök harcolnak a saját lelkiismeretükkel, és azon dilemmáznak, hogy milyen mocsokságokat lehet elkövetni valami szentnek mondott cél érdekében. Nagyjából erről szólt a Sicario 2015-ben, amivel a lassú építkezés mestere, Denis Villeneuve bebizonyította, hogy úgy is lehet beszélni a drogháborúról, hogy nem idealizálunk senkit és semmit, és körülbelül azt mutatjuk meg, ami valóban mehet az amerikai–mexikói határon. A kritikusok (korábbi kritikánk itt olvasható) és a nézők körében is népszerű akciófilm második részét holnaptól játsszák a mozik: hogy milyen lesz, még nem tudjuk, de az biztos, hogy az első Sicariót több okból is érdemes visszanézni.

1. Emily Blunt

Igaz, hogy Az ifjú Viktória királynőben már kiszúrhatta magának a néző, de Emily Blunt valójában csak a Sicarióban bizonyította be, hogy mennyire tehetséges. Ő volt az ügynök, akit csak arra használnak, hogy legitimálja a morálisan erősen megkérdőjelezhető harcot. Blunt pedig nem a klasszikus hollywoodi utat járja be: nem lesz belőle gyilkológép, nem alkalmazkodik, hanem folyamatosan őrlődik, és a film végére inkább válik idegronccsá, mint akcióhőssé.

via GIPHY

2. Nem szokványos akciófilm

Hogy Emily Bluntból nem lesz akcióhős, az annyira nem is meglepő, ugyanis a Sicario nem is volt klasszikus akciófilm. Az akció itt csupán eszköz volt annak bemutatására, hogy hogyan mennek a dolgok a határon, ahol néha egy lövés után mindent megkérdőjelez az ember. Villeneuve pedig pont erről rendezett filmet: sokáig lehet azon vitatkozni, hogy a titkos akcióban részt vevő ügynökök módszerei mennyire helyesek, és milyen mértékben lépik át a törvényesség határait. Egy kommersz akciófilm nem adna lehetőséget arra, hogy a néző egyszerre kezdje el megkérdőjelezni a csapat tetteit, és a már-már emberi jogi aktivistává váló, Blunt által alakított FBI-ügynök dilemmáit.

3. Csak szép lassan

Denis Villeneuve soha nem az erőltetett menetről volt híres: nem siettette az eseményeket sem a Felperzselt földben, sem a Fogságban, és hát a legutóbbi filmje, a Szárnyas fejvadász 2049 sem éppen a rohanás miatt marad emlékezetes. A komótos tempónak nála viszont mindig funkciója volt, a Sicarióban különösen. Az egyik legtitokzatosabb szereplő, az akcióban szintén oroszlánrészt vállaló bérgyilkos, Alejandro például alig mond valamit, a hallgatása és a tekintete ugyanakkor mégis többet árul el mindennél. A Sicarióban ráadásul sokáig nem lehet tudni, hogy ki melyik oldalon áll, ki fog támadni, és hogy egyáltalán lehet-e jókról és rosszakról beszélni. Tökéletes megteremtése a feszültségnek.

4. Benicio del Toro

A Sicario egyik nagy erőssége kétségkívül a karakterekben rejlik: nehéz eldönteni, hogy Emily Blunt vagy Benicio del Toro uralja-e jobban a vásznat/képernyőt. Amikor bemutatták a filmet, elterjedt, hogy a Del Toro által alakított Alejandrónak a forgatókönyv első változatában megannyi szövege volt, csak közben az alkotók rájöttek, hogy a titokzatosság elvész, ha a rejtélyes figura végigbeszéli a játékidő jelentős részét. Így hát Alejandro inkább csak sejtet, sokáig nehéz eldönteni, hogy ki is ő és melyik oldalon áll, aztán pedig már azon gondolkodunk, hogy a vele történt szörnyűségek adnak-e felhatalmazást a bosszúra.

false

5. A zene

A Sicario feszült és nyomasztó film volt, az ilyen mozihoz nyilván nyomasztó zene dukál. A Villeneuve házi zeneszerzőjének is nevezhető, idén februárban elhunyt Jóhann Jóhannsson pedig kitett magáért, a film zenéje ugyanis olyan sötét, hogy a poklok poklára készíti fel az embert:

Sicario Soundtrack – The Beast

Jóhann Jóhannsson - Sicario - Varèse Sarabande Records Buy the album: https://amzn.to/2ImO3iG Subscribe to Varèse Sarabande: https://www.youtube.com/channel/UC3-JYfWGg_32IL68rIp9Hog Follow: http://twitter.com/VareseSarabande Varèse Sarabande Records Website: https://www.varesesarabande.com Follow my Channels ================ ➤ Psychedelic Universe: http://bit.ly/PsyUniverseSubscribe ➤ Progressive Universe: http://bit.ly/ProgUniverseSubscribe ➤ The Power of Psychedelic Trance: http://bit.ly/PsyTrancePowerSubscribe Follow me Online ============== ➤ SoundCloud: http://bit.ly/SoundCloudPsychedelicUniverse ➤ Twitter: http://bit.ly/TwitterPsychedelicUniverse

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.