Felpörgött a hazai filmgyártás, de kevés a filmes szakember itthon

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 19.

Mikrofilm

Igény pedig volna rájuk, a stúdiók és műtermek teljes kihasználtsággal működnek.

A varsói gyors most előzi épp a budapesti személyt – írtuk a múlt év év elején, jelezve, hogy a lengyel filmgyártás épp felfutóban van, és még az is lehet, hogy idővel elszipkázzák előlünk a hollywoodi szuperprodukciókat. A koronavírus-járvány azonban hatalmas mélyütést vitt be a filmiparnak, az ismét újrainduló amerikai szuperprodukciók pedig egyelőre még mindig szívesen választják Magyarországot. Könnyen lehet azonban, hogy a közeljövőben kevesebb Pesten kávézó Schwarzeneggerben, az itt forgató lányát meglátogató John Travoltában, vagy épp a Margitszigeten hesszelő Oscar Isaacben és Ethan Hawke-ban lesz részünk. Mindezért pedig nem is annyira a régiós versenytársak, hanem a hazai filmipart sújtó komoly munkaerőhiány okolható.

A Lumière Filmiskola sajtóközleménye szerint ugyanis a rendkívüli mértékben felpörgött hazai filmgyártás lendülete könnyen megtörhet azon, hogy a szakemberkínálat nem tud lépést tartani az egyre növekvő igényekkel. Pedig az itthoni filmkészítésnek csak a gyártási kapacitások és filmes szakemberek terén mutatkozó korlátok szabnak határt: az éves szinten 200 milliárd forint forgalmú szektor 90 százaléka exportra megy, vagyis ekkora szeletet hasítanak ki maguknak a nemzetközi bérgyártásban készülő alkotások és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások.

Az amúgy is felfutóban lévő igényeket tovább hajtotta az elmúlt években tapasztalható streamingláz: a közelmúltban elinduló új platformoknak köszönhetően soha nem látott kontentéhség jellemző. A Netflixet, Disney+-t és társait ugyanis nem kötik bemutatónaptárak vagy olyan, a hagyományos műsorszolgáltatókat korlátozó dolgok, mint hogy egy nap pusztán 24 órából áll: a streamingeken a végtelen tartalom gyakorlatilag bármikor elérhető, így a cégek nem tudnak elég műsort gyártani. Ez pedig itthon is érezhető: „Az igényeknek gyakorlatilag nincs plafonja, a hazai stúdiók és műtermek teljes kihasználtsággal működnek, kapacitásaik jó időre le vannak kötve” – állapítja meg az Oscar-díjas Saul fia című filmet producerként jegyző Rajna Gábor.

Magyarország ugyanis a régió országait megelőzve szállt be annak idején a filmes versenybe: stúdiók, műtermek épültek és kedvező adózási feltételeket vezettek be a filmgyártásba. Utóbbiról Rajna Gábor elmondta: a közvetett állami támogatás mértéke megközelítheti a magyarországi gyártási költség egyharmadát. Ahhoz, hogy hazánk filmipari centrummá váljon a térségben, a kedvező pénzügyi feltételek mellett kellettek még a jól képzett, minőségi munkára képzett szakemberek is. „Régebben a külföldi produkciók saját stábbal jöttek,

manapság azonban tőlünk toborozzák azokat a filmeseket, akik a kétkezi munka dandárját végzik el a forgatáson és az utómunkában egyaránt”

– mondja Salamon András rendező, a Lumière Filmiskola vezetője. Mivel a bérgyártás – főként a sorozatdömping következtében – felső korlát nélkül képes felszívni a meglévő kapacitásokat és szakembereket, ezekből máris érzékelhető szűkösségek alakultak ki.

A növekvő igény kielégítésére a közelmúltban két projekt is indult: Mogyoródon magánbefektetők építik fel 40 milliárd forintból az Astra Filmlandet, Fóton pedig a Nemzeti Filmintézet új stúdiókkal bővíti infrastruktúráját. Ez azonban Salamon András szerint nem elég: a nemzetközi filmipar az egyre dinamikusabban növekedő gyártási igények miatt sokkal nagyobb számban tudna foglalkoztatni többek között világosítókat, produkciós asszisztenseket, segédoperatőröket, vagy akár gripes (kameramozgató), illetve díszletépítész szakembereket, amennyiben ezekkel az elvárásokkal a filmes szakemberállomány lépést tudna tartani. Az utánpótlást a szakemberek szerint célorientált, magas színvonalú képzéssel lehetne megoldani, amelyek révén a szakmai angolt zökkenőmentesen használó frissen végzettek a lehető leggyorsabban csatlakozhatnának a forgatásokhoz. Salamon András kiemelte: a komoly nemzetközi karrierrel kecsegtető filmes szakma nemcsak a fiataloknak, de a pályamódosítás előtt állóknak is izgalmas lehetőség lehet.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.