Három Miloš Forman-film, amit mindenkinek látnia kell

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. ápr. 15., 15:00
kommentek
6
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A cseh új hullámtól Hollywoodig.

86 éves korában meghalt Miloš Forman cseh rendező, aki elsősorban az Egyesült Államokban forgatott filmjeivel lett ismert – írtuk meg tegnap. Pályája során több mint tíz nagyjátékfilmmel bizonyította, hogy a legnagyobb rendezők között a helye, és pont ugyanolyan mesterien tud alkotni az USA-ban, mint Csehszlovákiában. Éppen ezért most három, különböző évtizedekben készült Forman-filmet ajánlunk, amit bűn kihagyni, és nagyjából bármikor újra lehet nézni.

A második nekifutás: Egy szöszi szerelme (1965)

Amikor Formant a cseh új hullám egyik fő képviselőjeként emlegetjük, három filmjére gondolunk: a Fekete Péterre, a Tűz van, babám!-ra, és az Egy szöszi szerelmére. Divat ezek közül a tűzoltóbálos kalandot a legjobbnak tekinteni, pedig hát az Egy szöszi szerelme is elég plasztikusan mutat rá a kor visszásságaira. Persze, lehet rá egyszerű szerelmi történetként is tekinteni, nem kell benne keresni a szatirikus hangot, a rendszerkritikát, valószínűleg így is működik. Viszont a prágai zenész és a vidéki, cipőgyárban güriző lány történetében már ott vannak Forman későbbi rendezői védjegyei, a pergő párbeszédek, az elrejtett szimbólumok, meg a figurák, akik kicsit kilógnak a sorból.

Lásky jedné plavovlásky - postelová scéna

Nejlepší scéna z filmu!!! Josef Šebánek opět geniální!

A lázadó sorstragédiája: Száll a kakukk fészkére (1975)

Nyilvánvalóan az életmű csúcsáról van szó, Forman Amerikában forgatott második filmjéről, amivel letette a névjegyét Hollywoodban. A legfurcsább az egészben, hogy a Száll a kakukk fészkére olyan, mintha olyasvalaki csinálta volna, akik évtizedeken keresztül amerikai közönségfilmeket készített, és ismeri a vasfüggönyön túli filmezés minden szabályát. Egyszerre végtelenül laza és kijózanítóan kemény darab ez, amelyben Forman úgy beszél elnyomásról, hogy a pszichiátriáról mindössze egyszer, egy hajókirándulás erejéig lép ki a film. Többször is padlóra küldi a nézőjét a Száll a kakukk fészkére, hogy aztán hol egy Jack Nicholson-féle mosoly emelje fel onnan, hol meg az indián szökése. Persze, biztosan nem lehetne ennyi ódát zengeni a Forman-életmű legjobb darabjáról, ha nem szerepelne benne Louise Fletcher, akinél jobb nővér zsarnok kevés fordult elő a vásznon.

Száll a kakukk fészkére - magyar előzetes

A Ken Kesey regényéből forgatott film egy elmegyógyintézetben játszódik, ahová McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói - akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide - semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket.

A középszerűség tragédiája: Amadeus (1984)

Ez már a befutott Forman filmje, akinek nem kell alkukat kötnie, amatőr színészekkel dolgoznia, hanem nyugodtan elmehetett Csehországba és Ausztriába, hogy pompás kosztümmel, grandiózus díszletekben forgasson le egy életrajzi filmet, ami szerencsére a legkevésbé sem követi az életrajzi filmek ismert dramaturgiáját. Az Amadeus nem emeli piedesztálra Mozartot, és nem is a bölcsőtől a koporsóig tartó útját akarja elmesélni; sokkal inkább szól ez a film a tehetség és a középszerűség keserű küzdelméről, valószínűleg ez is az oka, hogy a rendező nem a valóságot, hanem Peter Shaffer fikciót nem nélkülöző drámáját vette alapul. Itt Salieri kénytelen szembesülni azzal, hogy van valaki, aki sokkal jobb nála, aki ösztönösebben alkot, és akit ötödjére is képes meghallgatni, hiába irigy rá. Az Amadeus tele iróniával, Mozart helyenként vihorászó bohócként jelenik meg, miközben a zene olyan sodró, hogy egyetlen jelenet sem állhatja útját. Forman ódája volt ez, de nem Mozarthoz, hanem a zenéhez és a megállíthatatlan tehetséghez.

Mozart Vs Salieri

A Video I Edited from hit movie Amadeus. Check out this video I edited out of Immortal Beloved http://www.youtube.com/watch?v=votTqZIq4iY Shows the madness of Beethoven! PS Guys, if anyone is interested in Pokémon battles, I upload frequent battles on my channel! Check them out :) Thanks.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

 


szerző
Gera Márton
publikálva
2018. ápr. 15., 15:00
kommentek
6
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    rworse
    2018. április 15., 18:34
    Azon szockeletiek nagyon ritka egyike volt, akik Hollywoodban is érvényesen tudtak alkotni. Jancsót még megnéztem volna Hollywoodban.

    Louise Fletcher Ratched-jébe azonnal beleszerelmesedvén és azóta is szerelemes lévén nyilván elfogultan, de sosem a zsarnokként tartottam számon, hanem inkább áldozatként, a rosszkor rossz helyen levő, egy a helyzetre alkalmatlan rendszer túl sematikusan próbálkozó "salierijeként". Őszintén szólva jobban sajnáltam Ratched-et a sorsáért, mint McMurphy-t. És Moór Marianna szinkronja...! (Bodnár Erika is nagyon-nagyon jó, persze, de az ilyen második szinkronok eleve bűncselekmények, betiltanám, hogy újraszinkronizáljanak filmeket, főleg, ha olyan van már nekik, mint a Száll a kakukké.)

    Én egy hetes listát írtam volna megkerülhetetlenként: Meghallgatás, Fekete Péter, Egy szöszi szerelmei, Száll a kakukk fészkére, Hair, Ember a Holdon. De mindegyik filmje érvényes, "stílben van".


  2. 2
    rworse
    2018. április 15., 18:36
    szerelmes lévén
  3. 3
    tiszapolgári
    2018. április 15., 20:30
    1
    Jancsónak volt egy „olasz” korszaka, de engem azok a filmek nem nagyon kötöttek le, meg sem közelítették Formant: Elszakadás, Valmont.

    Az Egy szöszi…-ből én is ezt a jelenetet ragadtam volna ki, tömény kelet-európaiság, ahogy szerencsétlenkednek, egyetlen kameraállásból felvéve, amitől dokumentumszerű lesz, és kukkolós jelleget is kap. A család ábrázolása már a Fekete Péterben is nagyon fontos volt, és ott van az Elszakadásban is, ugyanakkor teljesen hiányzik például Jancsó vagy Wajda filmjeiből. (Aztán jött Tarr Béla, és szerintem világraszóló dolgot művelt a a Családi tűzfészekkel.)
  4. 4
    Rumcájsz
    2018. április 15., 21:33
    És a "Tűz van, babám" hol marad? Bizony az első háromban van...
  5. 5
    rworse
    2018. április 15., 21:47
    Jancsó olasz korszaka egyelőre nekem is felemás, de megnéztem volna, hogy Hollywoodnak hogyan tesz oda.
  6. 6
    rworse
    2018. április 16., hétfő 12:34
    "PaoloVittorio" Vittorio is elment.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Mikrofilm

A Narancs filmes blogja.

Mikrofilm
Szerző adatlapja

Blog

még több cikk