Íme pár filmötlet Valentin-napra

Mikrofilm

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Üvöltő szelek

Emily Brontë szenvedélyes szerelmi történetét most napjaink egyik legfelkapottabb rendezője, Emerald Fennell dolgozta fel, aki mestere az érzéki, pikírt és rendkívül szexuális moziknak. Ő még színésznőként kezdte a karrierjét, ám rendezőként jóval nagyobb sikereket aratott: 2020-as bemutatkozásáért, az Ígéretes fiatal nőért három Oscarra is jelölték, egyet az eredeti forgatókönyvért pedig haza is vitt. Ezt követte az arisztokraták közé beférkőző különc diákot bemutató, 18-as karikás Saltburn, amely mintha Stendhal Vörös és feketéjének furcsa átirata lenne. Az Üvöltő szelekkel azonban Fennell valóban egy klasszikus regényhez nyúlt, a főszerepekre pedig két olyan színészt választott, akik nemcsak szinte a tökéletességig gyönyörűek, de Oscar-jelöléseikkel már bizonyították is, hogy játszani is tudnak: Margot Robbie-t és Jacob Elordit. (A filmfebruár 12-től látható a mozikban, forgalmazza az InterCom.)

Beléd estem

A Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? olyan, mintha kiengedte volna a szellemet a palackból: immár nem álom és ámítás, hogy egy magyar film is képes százezres nézőszámokat elérni – feltéve, ha marad a kaptafánál, azaz a romkom műfajánál. A Futni mentem és a Szenvedélyes nők producereinek új filmje, a Beléd estem olyan, mintha minden apró részletében egy átlagos magyar mozinéző igényeire szabták volna: egy romkom tele sztárokkal (Rujder Vivien, Szabó-Kimmel Tamás, Pokorny Lia, Szulák Andrea, Hernádi Judit), amely dagonyázik a nosztalgiában, könnyen fogyasztható és mindössze 90 perc. Főszereplője egy színésznő, aki épp egy 90-es években játszódó filmet forgat, amikor egy baleset következtében amnéziás lesz, és fejében összekeveredik a szerep és a valóság. A Good Bye, Leninben már láthattuk, milyen mulatságos és beszédes lehet, ha valaki kénytelen egy szerette nevében eljátszani a múltat, a Beléd estem most ugyanezt a formulát ülteti át magyar viszonyok közé. (Február 12-től a mozikban, forgalmazza a Vertigo Média Kft.)

Exek és szeretők

Két középkorú, magányos ember egymásra talál – egyik sem néz ki úgy, mintha egy parfümreklámból léptek volna elő, sőt, nagyon is hétköznapiak, pont olyanok, mint azok, akik mellett a tömegközlekedésen utazunk vagy akik előttünk állnak a kasszánál. 90 perc alatt viszont együtt sírunk és nevetünk velük, és főleg drukkolunk nekik, hogy megtalálják a boldogságukat, mert nagyon is megérdemlik. Nagyjából erről szól az Exek és szeretők, ami az egyik legjobb, hétköznapinak tűnő romantikus vígjáték – de épp ezen a hétköznapiságon véreznek el a hasonszőrű filmek. Nicole Holofcener moziját bemutatása óta joggal emlegetik a műfaj legjobbjai között – szomorú lábjegyzet hozzá, hogy ez volt a Maffiózók sztárjának, James Gandolfininek az utolsó filmje, aki már nem élhette meg a bemutatót. (Elérhető a Netflixen.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.