King Kong is felugrik a sorozatvonatra

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 26.

Mikrofilm

Mindjárt két változat készül a karakter körüli jogi bonyodalmaknak köszönhetően.

2005-öt írtunk, amikor A Gyűrűk Ura-trilógiával a filmvilág tetejére felülő Peter Jackson – aki a legújabb, hamarosan érkező A Gyűrűk Ura-sorozatból rejtélyes módon mégis kimaradt – úgy gondolta, bármit megtehet. Fogta King Kong legendás figuráját és elképesztő látványvilággal feltámasztotta – a 200 milliós büdzséből a teljes Tolkien-trilógia kijött volna tokkal-vonóval. A film nem volt ugyan hatalmas bukás, de ekkora költségvetéssel a stúdió valószínűleg többet remélt, mint a világszinten befolyt 556 millió dollár, ami vélhetően épp csak nullszaldóra volt elég. Kong 12 évig parkolópályára került, majd a 2017-es Kong: Koponya-szigettel éledt fel újra. Ez 15 millióval olcsóbb volt, mint Jackson próbálkozása, viszont szinte ugyanannyi pénzt fialt. Legközelebb már nem bízták a véletlenre: tavaly Kong mellé behoztak egy másik szörnyet is, a Godzilla Kong ellen pedig a karantén utáni moziszezon első királyaivá váltak. A 470 milliós összbevételük viszont csak a pandémia megtépázta moziszezon miatt számított tisztességesnek.

Kong tehát képes megmozgatni az embereket, de már rég nincs olyan nézővonzó hatással, mint bármelyik repülő szuperhős.

Ahhoz viszont túl nagy értéket képvisel, hogy csak parkolópályára állítsák. Így gondolkodik a Disney is, ahol úgy döntöttek, a mozik helyett ezúttal a tévében vetik be: élőszereplős sorozat készül King Kongról, amely a karakter születését mutatja majd be. A modern időkhöz illő módon meséli el a klasszikus szörnytörténetet – ígéri a stúdió. A sorozatért a James Wan nevével fémjelzett Atomic Monster felel majd, a forgatókönyvet pedig a Paper Girls című sorozatért felelős Stephany Folsom írja. Ő a hírek szerint az eredeti, 1933-as King Kong regényadaptációját veszi majd alapul, ami röviddel a film bemutatója előtt jelent meg, valamint Joe DeVito King Kong of Skull Island könyveit. A projekt megkapta az eredeti King Kongot alkotó Merian C. Cooper örököseinek áldását is.

Nem ez az egyetlen fejlemény azonban a Kong-univerzumban. Már korábban bejelentették, hogy az Apple ugyancsak élőszereplős szörnysorozaton dolgozik Kurt és Wyatt Russell részvételével, amely ugyan a jelek szerint inkább Godzillára koncentrál majd, de mivel ők egy világban ténykednek, várhatóan Kong is felbukkan benne. Az Apple ugyanis a Warner stúdió áldásával fejleszti a produkciót, akikhez Kong legutóbbi mozis felbukkanásai a 2017-es Koponya-sziget és a Godzilla Kong ellen köthető.

De hogy fejleszthet két, rivális stúdió sorozatot ugyanannak a karakternek a részvételével? Mindez a King Kong körüli bonyolult jogi hercehurcának köszönhető: míg az eredeti King Kong mozi és King Kong karaktere a Warner tulajdona, addig az előbbiből készült regényváltozat – melynek főszereplője persze King Kong – egyéb szellemi tulajdonnak számít, így csaphatott le rá az Apple. Kong felett így egyrészt Merian C. Cooper örökösei, másrészt a Universal stúdió rendelkezik de egyikük sem birtokolja a az óriásmajmot exkluzív módon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.