Film

Meztelen befutó

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 7.

Mikrofilm

Mikre nem képes az emberrel a jólét! Mit kezd például egy fociszurkoló, ha már nem kell aggódnia nemzete válogatottja iránt, hiszen az állandó résztvevője a világversenyeknek, de még a helyi csapatnak is olyan jól megy, hogy ott tolong a meccsein az egész város? Fogadásokra veri el vagyonát a helyi albán fodrásznál.

Svájcban járunk, mely országról nemcsak mindezt, de azt is elhisszük, hogy az építési vállalkozók becsületesek, Balznak, a helyi matek–irodalom szakos tanárnak/sulititkárnak pedig az a legnagyobb problémája, hogy Gottfried Kellernek, a híres írónak nincs még saját múzeuma. Keserves munkával az iskola bevételéből össze is kapargat rá közel 700 ezer eurót.
A pénzt viszont a tanács inkább a suli focipályájának felújítására költi – ez legalább nekünk is ismerős. Balz erre felteszi a teljes összeget az albán fodrásznál, mert kihallgatta, ahogy az megkeni a helyi kapust. A meccs közben a pályára berohanó pucér férfi viszont megzavarja a csapatokat, így elvész a pénz. Hogy visszaszerezze, Balz maga kezdi szervezni a helyi Jimmy Jumpok egyesületét, és a bukival összefogva hatalmas vagyonra tesz szert. A berohanás nemzeti sporttá, ő pedig körözött bűnözővé válik.

A Meztelen befutó a Jég veled, vagy az Eddie, a sas farvizén az a fajta sportfilm kíván lenni, ahol a legszerencsétlenebb főhős is felér végül a csúcsra. Míg azonban az említettek mindehhez igaz történeteket használnak fel, jelen mozi nemcsak nem vicces, de a leghihetőbb része még mindig az a laposkás tanulság, hogy a foci összehozza az embereket.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.