rés a présen

„Sok csoda jutott erre az évre is”

Fekete Angelika marketingigazgató, Mozinet

  • rés a présen
  • 2018. október 10.

Mikrofilm

A magyar filmeket mindig nagyobb figyelem kíséri, pláne, ha díjakat nyernek.

rés a présen: Mi az, amit tudnunk kell a Mozinetről, de sosem mertük megkérdezni?

Fekete Angelika: Talán az, hogy csak olyan filmek forgalmazásába vágunk bele, amelyeket valamiért nagyon szeretünk, és fontosnak tartjuk, hogy eljussanak a hazai közönséghez.

rap: Mikor és miért csatlakoztál a csapathoz?

FA: Április elsején! 2016-ban keresett meg Böszörményi Gábor, az alapító-ügyvezető, hogy bővítené az akkor négyfős csapatát. Szabadúszó marketingesként prémium gasztromárkákkal foglalkozom mind a mai napig, és azonnal megdobbant a szívem, hogy újra foglalkozhatok kultúrával is. Külön vicces volt, hogy az utolsó három film, amit akkor moziban láttam, mind mozinetes volt. Amikor először találkoztam Tamás Dorkával, így üdvözölt: Ugye, tudod, hogy a világ legjobb munkahelyére kerültél? Igaza volt.

rap: Hány filmet forgalmaz egy évben a cég, és mik az idei filmcsodák?

FA: Idén, ha jól számoltam, 14 filmünk van. És sok csoda jutott erre az évre is. Most a Napszállta köti le a legjobban a csapatot, de nagyon készülünk a Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs akcióthriller bemutatójára is. Közben szervezünk egy országos filmfesztivált is, a 8. Mozinet Filmnapokat október 20. és 23. között. Ott majd premier előtt lehet megnézni olyan filmeket, amelyekkel a szezonban érkezünk.

rap: Olyan ez nektek, mint egy leltár?

FA: Inkább, mint egy főpróba. A filmnapokra minden film kópiájának meg kell érkeznie, és el kell készülnünk a feliratokkal, a plakátokkal, trailerekkel, meg kell lennünk a korhatári besorolásokkal és az egyes filmek kampányterveivel. És ami néha a legnehezebb: a film címével, amit a rendező is jóváhagyott.

rap: Milyen filmeket láthatunk az idei mustrán?

FA: Sokan várják Sorrentino új filmjét, a Silvio és a többieket, ez Berlusconi hétköznapjaiba enged betekintést, és megtudhatjuk belőle egyebek közt azt is, hogy szabad-e magas sarkúban érkezni egy unga-bunga partira. Gyönyörű románcot láthatunk a vasfüggöny két oldaláról az Oscar-díjas Pawlikowski Hidegháború című drámájában, amely­ről minden fontos fesztivál közönsége suttog. A sértés a Testről és lélekről libanoni kihívója volt az idei Oscar-gálán, és megmutatja, hogy a csepegő ereszen úgy össze tud veszni két idegen, hogy abból közel polgárháborús állapotok alakulhatnak ki pillanatok alatt, ha nem figyelünk oda egymásra. Penélope Cruz és Javier Bardem főszereplésével mutatjuk be Farhadi feszes drámáját Nyílt titok címmel egy spanyol család titkairól. És az Átkelés madarait, amely egy kolumbiai indián törzs eposza, és szokatlan nézőpontból mutatja be a kábítószer útját.

rap: Honnan lehet tudni, hogy egy általatok forgalmazott film nagy dobás lesz-e nálunk? És mit lehet tenni a nagy dobás érdekében?

FA: A magyar filmeket mindig nagyobb figyelem kíséri, pláne, ha díjakat nyernek. A nagy dobás jó kérdés. Mi minden filmhez egyedi kampányt tervezünk. Talán a gondosság az egyetlen közös pontja minden Mozinet-kampánynak. Élményeket próbálunk adni az embereknek. Ilyen volt az üvöltő fülke vagy a parókás pincéres buli egy hajón.

rap: A „filmvilágon” kívül is otthon érzed magad valahol?

FA: A Mozinet-filmek mindig nagyon erősek, és nagyon nagy hatással vannak rám és a mindennapjaimra. Sokszor választ Gábor olyan filmeket, amikben ugyanazok a kérdések és gondolatok merülnek fel, mint amik éppen foglalkoztatnak. De ahogy dolgozom ezekkel a filmekkel, úgy dolgozom magammal is, és ez felszabadító érzés.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.