rés a présen

„Sok csoda jutott erre az évre is”

Fekete Angelika marketingigazgató, Mozinet

  • rés a présen
  • 2018. október 10.

Mikrofilm

A magyar filmeket mindig nagyobb figyelem kíséri, pláne, ha díjakat nyernek.

rés a présen: Mi az, amit tudnunk kell a Mozinetről, de sosem mertük megkérdezni?

Fekete Angelika: Talán az, hogy csak olyan filmek forgalmazásába vágunk bele, amelyeket valamiért nagyon szeretünk, és fontosnak tartjuk, hogy eljussanak a hazai közönséghez.

rap: Mikor és miért csatlakoztál a csapathoz?

FA: Április elsején! 2016-ban keresett meg Böszörményi Gábor, az alapító-ügyvezető, hogy bővítené az akkor négyfős csapatát. Szabadúszó marketingesként prémium gasztromárkákkal foglalkozom mind a mai napig, és azonnal megdobbant a szívem, hogy újra foglalkozhatok kultúrával is. Külön vicces volt, hogy az utolsó három film, amit akkor moziban láttam, mind mozinetes volt. Amikor először találkoztam Tamás Dorkával, így üdvözölt: Ugye, tudod, hogy a világ legjobb munkahelyére kerültél? Igaza volt.

rap: Hány filmet forgalmaz egy évben a cég, és mik az idei filmcsodák?

FA: Idén, ha jól számoltam, 14 filmünk van. És sok csoda jutott erre az évre is. Most a Napszállta köti le a legjobban a csapatot, de nagyon készülünk a Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs akcióthriller bemutatójára is. Közben szervezünk egy országos filmfesztivált is, a 8. Mozinet Filmnapokat október 20. és 23. között. Ott majd premier előtt lehet megnézni olyan filmeket, amelyekkel a szezonban érkezünk.

rap: Olyan ez nektek, mint egy leltár?

FA: Inkább, mint egy főpróba. A filmnapokra minden film kópiájának meg kell érkeznie, és el kell készülnünk a feliratokkal, a plakátokkal, trailerekkel, meg kell lennünk a korhatári besorolásokkal és az egyes filmek kampányterveivel. És ami néha a legnehezebb: a film címével, amit a rendező is jóváhagyott.

rap: Milyen filmeket láthatunk az idei mustrán?

FA: Sokan várják Sorrentino új filmjét, a Silvio és a többieket, ez Berlusconi hétköznapjaiba enged betekintést, és megtudhatjuk belőle egyebek közt azt is, hogy szabad-e magas sarkúban érkezni egy unga-bunga partira. Gyönyörű románcot láthatunk a vasfüggöny két oldaláról az Oscar-díjas Pawlikowski Hidegháború című drámájában, amely­ről minden fontos fesztivál közönsége suttog. A sértés a Testről és lélekről libanoni kihívója volt az idei Oscar-gálán, és megmutatja, hogy a csepegő ereszen úgy össze tud veszni két idegen, hogy abból közel polgárháborús állapotok alakulhatnak ki pillanatok alatt, ha nem figyelünk oda egymásra. Penélope Cruz és Javier Bardem főszereplésével mutatjuk be Farhadi feszes drámáját Nyílt titok címmel egy spanyol család titkairól. És az Átkelés madarait, amely egy kolumbiai indián törzs eposza, és szokatlan nézőpontból mutatja be a kábítószer útját.

rap: Honnan lehet tudni, hogy egy általatok forgalmazott film nagy dobás lesz-e nálunk? És mit lehet tenni a nagy dobás érdekében?

FA: A magyar filmeket mindig nagyobb figyelem kíséri, pláne, ha díjakat nyernek. A nagy dobás jó kérdés. Mi minden filmhez egyedi kampányt tervezünk. Talán a gondosság az egyetlen közös pontja minden Mozinet-kampánynak. Élményeket próbálunk adni az embereknek. Ilyen volt az üvöltő fülke vagy a parókás pincéres buli egy hajón.

rap: A „filmvilágon” kívül is otthon érzed magad valahol?

FA: A Mozinet-filmek mindig nagyon erősek, és nagyon nagy hatással vannak rám és a mindennapjaimra. Sokszor választ Gábor olyan filmeket, amikben ugyanazok a kérdések és gondolatok merülnek fel, mint amik éppen foglalkoztatnak. De ahogy dolgozom ezekkel a filmekkel, úgy dolgozom magammal is, és ez felszabadító érzés.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.