Valódi tudósok asszisztálnak Christopher Nolan legújabb filmjéhez

  • narancs.hu
  • 2023. május 16.

Mikrofilm

Az Oppenheimer minden idők legokosabb statisztáit vonultatja fel.

Ugyan Christopher Nolan legutóbbi filmje, a Tenet a kasszáknál és a nézők körében sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, legújabb mozija mégis az év egyik legjobban várt produkciója. Az Oppenheimer középpontjában a Cillian Murphy alakította Robert Oppenheimer, az atombomba atyja áll majd. Az izgalmas téma mellett a sztárokkal teletömött stáblista is tovább növeli a várakozásokat: Emily Blunt, Matt Damon, Robert Downey Jr., Florence Pugh, Kenneth Branagh és Gary Oldman csak pár név a szereplők közül.

Talán a Tenet bukásának köszönhető, hogy Nolan ezúttal magához képest visszafogott büdzséből, „mindössze” 100 millió dollárból gazdálkodhatott (a Tenet 205, az Eredet 160 millióból készült). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendező lejjebb adott volna profizmusából és maximalista elvárásaiból. „Minden nap rendkívüli színészekkel dolgozhattam, akik valódi hőseim voltak. Napról napra emelni kellett saját szintedet, hogy együtt tudj dolgozni ezekkel a legendákkal. Mindenki elképesztően felkészült volt. Minden színész, mindegy hogy mekkora a szerepe, vagy karaktere milyen jelentőségű volt, hihetetlenül mély tudással bírt a figurájáról” – magyarázta Murphy egy interjúban.

A felkészültség viszont nem csak a színészeket jellemezte: mint Nolan elmondta, a valódi Los Alamosban forgattak, az ottani tudósok pedig statisztaként szálltak be a filmbe. „Nagyon szórakoztató volt őket hallgatni. Amikor egy forgatáson sok statisztával dolgozol, többségük általában az ebéden gondolkodik. Ezek a fickók viszont a nukleáris fregyverek geopolitikai hatásairól diskurálták – és rengeteget tudtak a témáról. Mindez napról napra arra emlékeztetett minket, hogy nagyon jónak kell lennünk és hűnek kell maradnunk az itteni történelemhez, ők ugyanis pontosan tudják, mi történt” – magyarázta a rendező.

Az Oppenheimer július 20-án érkezik a magyar mozikba.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.