Narancsblog

Orbán Viktor 2014. január 14-én megoldotta, hogy Magyarország rendületlenül menetelhessen tovább az 1990-ben egyszer már véget ért jövő felé.

Mindenki röhög Orbán Viktor új folyóiratán. Pedig nem más ez a tervezet, mint nyílt fenyegetés – és egy új korszak hírnöke.

Ő felel majd a magyar kultúráért Magyarország kormányában. Nem viccelünk. A Magyar Nemzet szerint ő lesz a kulturális államtitkár. Ezzel a januári cikkel köszöntjük, sűrű szentségelések közepette. Portréját a holnapi Narancsban tálaljuk.

Nehezen hisszük el, hogy ez tényleg megtörténhet: létrejön a rezsicsökkentés serege, a Magyar Csapat, Orbán Viktor vezénylete alatt. Elképzelni is nehéz, mi lesz ebből.

Az megvan, amikor Áder János csornai Charles Bronsonként aposztrofálta magát? Persze könnyű volt kiröhögni, pedig nem a levegőbe beszélt, hanem önnön színészi képességeiről. Látta valaki valaha Charles Bronsont úgymond „alakítani”, színészként megnyilvánulni? Aligha. Jött, szét sem nézett, csak agyonlőtte a mellékszereplőket, de olykor volt, aki megúszta egy kitörött kézzel vagy betörött orral, aztán Charles fáradt is a kasszához. Lehet, hogy Áder bronsonozván igazat beszélt, s ez neki is menne.

Közeledik a kampány hivatalos kezdete, ideje volt már Kövér László orra alá mikrofont tolni. Nem okozott csalódást.

Ha Kövér László valakiből ellenséget kreál – márpedig elég egyértelműen foglalt állást a gaz közös képviselők ellen –, akkor az valóban ellenség lesz. Mi következik ebből?

A karácsony mást, többet jelent, mint korábban. De úgy is mondhatnánk, hogy keletkezett egy új magyar ünnep.

A Kúria a devizahitel-szerződések érvényességéről, Rogán csalódott, a Fidesz-civilek közleményt írtak. Lép-e a parlamenti kétharmad?