A máglyára még várni kell egy kicsit – Kövér László és a strigák

  • narancsblog
  • 2013. november 11.

Narancsblog

Soha nem jönnének rá, kik tehetnek a mohácsi vereségről. És vajon ki fogja őket végképp legyőzni, öt évszázadnyi szenvedés után?

Nem lehet könnyű Kövér Lászlónak lenni. Miközben a lakosság java csip-csup, hétköznapi ügyeken gyötri magát, a házelnök a történelem ítélőszékének árnyékában végzi dolgát, ami minden másnál felelősségteljesebb ügymenet.

false

 

Fotó: Soós Lajos/MTI

A múlt héten például kijelentette, hogy már a mohácsi csatát is a bankárok miatt veszítettük el. Nos, már akkor éreznünk kellett volna szavainak súlyát, hiszen nemcsak II. Lajosról és az árulásról szólt az ünnepi beszéd, hanem arról is – sőt, főleg arról –, hogy kormányunk vet majd véget az 500 évnyi szenvedésnek. „Abban az időben az országot valójában nem a magyar király, a magyar nemesek, hanem a bécsi Fugger-bankház irányította, amelynek kiszolgálásáért a hazaárulásban jó néhányan versengtek a nagy hatalmú urak közül” – jelentette ki Kövér, a magabiztos történész. Ő csak tudja, hisz’ tavaly még ennél is mellbevágóbb közléssel élt, hogy ti. „2010-ben az ország történelmének legnagyobb válságába került Mohácsig visszamenőleg”.

Mi következik mindebből? Hát az, hogy a szemünk láttára (hogyhogy eddig nem vettük észre?) zajlik egy olyan elképesztő nemzetmentés, ami történelmi dicsőségtáblánk leginkább bearanyozott dátumaihoz sem fogható. Kövér nem kevesebbet állít, mint hogy a Fidesz tesz pontot az évszázados – eddig kivétel nélkül bukással végződő – szabadságharc végére, ami természetesen győzelemmel ér véget. Ám addig akad még sok-sok tennivaló, hiszen még mindig csak úgy hemzsegnek a sötétben ólálkodó nemzetrontók.

Itt van mindjárt a parlament, ahol Kövér a főnök. Szerencsére olyanok vannak itt többségben, akik napi 24 órában, felelősségük biztos tudatában mentik a nemzetet, gondoljunk csak Pálffy Istvánra. Ez tényleg klassz – gondolhatja Kövér –, de mennyivel klasszabb lenne, mennyivel hatékonyabban lehetne vívni a végső harcot, ha kizárólag ilyen honatyák lennének. Sajnos még nem tartunk itt. Jöttment ellenzékiek – ráadásul nők! – rondítanak bele a fenséges függetlenségi háborúba. Rút maskarában, táblákkal fölszerelkezve óbégatnak, megzavarva (vagy ahogy Latorczai levezető elnök mondotta: veszélyeztetve) azt az emberfeletti munkát, amit a honért tesznek a kormánypárti képviselőink.

Nos, ilyenkor tényleg nem lehet könnyű Kövér Lászlónak lenni, hiszen hiába a nemzet iránt érzett aggodalom, hiába a történelmi küldetés, ha csak a maga szerény eszközeivel tud elégtételt venni e gyalázaton. Mert mégis milyen dolog már, hogy a parlament munkáját veszélyeztetőkre maximum 130 ezres bírságot lehet kiszabni, mint holmi gyorshajtókra?

Pár száz évvel ezelőtt simán máglyára vetették volna a büdös boszorkákat, úgyhogy házelnök úr, lehet belehúzni!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.