Bakondi György kerítésen átdobált gyerekekkel álmodik

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 22.

Narancsblog

Megrögzött hazudozó vagy csak egy helyét kereső derék magyar ember? A miniszerelnök belbiztonsági főtanácsadója a főnök kedvében akar járni.

Az elmúlt napokban kétségkívül nagyot ment Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Volt neki három erős állítása menekültkérdésben, amit senki nem tudott überelni kormányzati szinten, pedig elég nagy volt az igyekezet. Futottak még: Szijjártó a román és horvát viszonylatban tett alpári kiszólásaival, és mondjuk Széles Gábor, aki Ukrajnát készül épp taccsra vágni; mindegy, a dobogó alsóbb fokai is szépen csillognak.

Visszatérve Bakondihoz, katasztrófaügyi főemberünk azzal nyitott, hogy lefegyvereztük azt a 40 horvát rendőrt, akik a menekültekkel teli vonatot kísérték Magyarbólyba. Ezt a horvát belügyminisztérium úgyszólván csípőből, és aztán némi kelletlenséggel a mi Országos Rendőr-főkapitányságunk (ORFK) is cáfolta. Mint kiderült, volt minimum rendőrségi szintű megállapodás, és a horvát rendőrök magyar kollégáik kérésére jöttek át a határon. A lefegyverzést is hazugságok övezték, hiszen elébb arról volt szó, hogy a horvátoknál eleve nem volt fegyver, utóbb meg arról – miután a sajtó képekkel, videóval cáfolta ezt –, hogy volt, de nem vették el tőlük. Bakondi hétfőn az ATV-ben már azt mondta, hogy ő az ORFK kommunikációs osztályától kapta az információt, és egyébként sem tudja elképzelni, hogy ne lett volna fegyver a horvátoknál, úgyhogy ki fogják vizsgálni az ügyet. A fényképek s a videó láttán nehéz is lenne elképzelni… Felmerül ugyanakkor a kérdés, ki vizsgál majd kicsodát. S tulajdonképpen az is adekvát feltevés, hogy miért is?

De a lefegyverzés mint bombaszt nem volt elég, mert Bakondi hamarosan azzal jött, hogy a röszkei összecsapásnál a menekültek gyerekeket dobáltak át a kerítésen, akiket aztán mentő vitt el. Ezt utóbb – ugyancsak bizonyító erejű cáfolatok sora után – úgy helyesbítette, nem látta, hogy átdobták őket, az is lehet, hogy csak átadták. Van különbség? Ha van is, bagatell. De Bakondi nem állt le: a mentő pedig nem vitte el őket, csak odavitték őket a mentőautóhoz (kivizsgálásra? vagy megmutatták nekik, milyen a nénós autó?), aztán visszaküldték őket Szerbiába.

false

 

Fotó: MTI-Kelemen Zoltán Gergely

 

A legfurcsább ügy a szintén Röszkén megtalált „azonosított terrorista”. Róla is Bakondi beszélt először, később viszont Orbán Viktor már úgy nyilatkozott, hogy maga a röszkei lázadás szervezése a terrorizmus…. Kedden az ORFK kiadott egy közleményt, mely szerint a szír állampolgárt nem is Röszkénél fogták el, hanem szeptember 19-én szedték le egy győri vonatról. Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár-átlépéssel vádolják, és egyébként nemzetközi rendvédelmi együttműködésből származó információk alapján egy fundamentalista iszlám szervezet, a Tabligh Dzsamaat tagja.

Nos, e fundamentalista iszlamista szervezet jelen tudásunk szerint nem terrorista szervezet. A Tabligh Dzsamaat nem szerepel egyetlen, terroristákat számon tartó listán sem, de az egész világon tevékenykedik – hót legálisan. Még rosszakarói sem állítják róluk, hogy terroristák lennének, ellenben azt igen, hogy céljuk (khm, a zsidókkal szoros együttműködésben) a muszlimok lefegyverzése. Érted, lefegyverzése…

Aki ezek után azt mondja, hogy a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója nem különb egy szikrával sem a menekülteteket felrugdosó László Petránál vagy a menekülteknek szánt pogácsákba beleköpködő kleinganunereknél, az persze túloz - de az indulata legalábbis érthető. Ugyanakkor értsük meg szegény Bakondit is: keresi a helyét az aktuális gyűlölet-doktrínában. Ha nagy igyekezetében tódít is egyszer-kétszer, urambocsá’ hazugságokra ragadtatja magát, akkor sem cselekszik másként, mint a többiek: Kovács szóvivő, Szijjártó külgazdasági miniszter meg a többi, akik minden gesztusukkal csak azt találgatják, mit érthet Orbán Viktor „kemény fellépés” alatt.

Hogy ennek egy csomó ember issza meg a levét?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.