„Bayer Zsolt újságíróként írta az ominózus sorokat egy független napilap publicisztikai rovatában.” Emlékszünk még erre a mondatra? Amelyben a Fidesz szóvivője egyszerre állította Bayer Zsoltról, hogy újságíró, a Magyar Hírlapról pedig, hogy független, s ezzel – ahogy mostanában mondani szokás – megnyugtatóan lezártnak tekintette pártja részéről az ötös számú párttagkönyv tulajdonosának januári cigányozását.
Bayer-ügy tehát volt, nincs. Hiszen – ahogyan ezt nyomtatott számunk szerkesztőségi jegyzetében néhány hete megírtuk – Magyarország jelenlegi kormányzóerejének ezzel a beszédmóddal határozott és világos céljai vannak, és most épp elsősorban Bayer Zsolton keresztül használja ezt a hangot: azért, hogy a párt egyik szavazórétege ne csábuljon át a Jobbikhoz, még ha lelkileg már rég mögötte van is. Bayer Zsolt azonban koránt sincs egyedül – s most akkor lendüljünk át Budapestről Debrecenbe.
Van itt egy kis, feltehetően néhány fős szerkesztőség, amely nem a város pénzén, hanem a saját munkájával termelt nyereségből szeretne megélni. Becsülendő célkitűzés, bár színvonalasan csaknem lehetetlen: mi is rámutattunk már többször (például itt, itt vagy itt; az atlatszo.hu debreceni médiahelyzetet feltérképező cikke pedig itt olvasható), hogy az önkormányzattól és pártoktól független, szakmailag is nívós napi sajtónak vidéken jó ideje vajmi kevés esélye van a talpon maradásra. Ennek megfelelően a hajdupress.hu se nagyon próbálkozik mással, csak ami más vidéki honlapokon is gyakran látható: bulvár és politika, videók és hírek lehetőség szerint minél túlfeszítettebb címekkel, különösebb mélység nélkül.
Saját maguk szerint amúgy nem megy nekik rosszul. „Annyit persze elárulhatunk, hogy nem ritka mifelénk a napi 15 ezres egyedi látogatószám, és az is tény, hogy jóval több mint egymillió ember lapozott már bele a hajdupress.hu híreibe. Az országos sajtó is figyel ránk, rendszeresen vesz át anyagokat, Vélemény (mostantól Úgy érzem) rovatunk jegyzeteit nagy, jegyzett hírportálokon százak kommentelik és lájkolják” – írják magukról, s mi hozzátehetjük, hogy a site-ot már a hirdetők is felfedezték, láttunk az oldalon például egy UPC-ajánlatot.
A hajdupress.hu nem náci oldal, mainstream sajtóterméknek tekinthető. Ez azonban a legkevésbé sem akadályozta meg az oldal főszerkesztőjét abban, hogy Bayer elhíresült cikke után nem sokkal kifejtse sajátos véleményét, miszerint ha „nem vagyunk fizetett MSZP-s bértollnokok (és hát nagyon nem vagyunk), nem vagyunk álszentek és hazugok, akkor el kell ismerni, hogy Bayer Zsolt azt írta le, amit a magyar társadalom nagy (nagyobb) része gondol erről az esetről.” Már hogy – egyebek mellett – a romák nagy része képtelen az együttélésre, meg hogy ezek az emberek: állatok. Ehhez a tenorhoz illeszkedik a főszerkesztő-helyettes is egy kirúgott tanárról írott cikkével. A pedagógusnak az volt a bűne, hogy kimondta: „Az osztályban 26-ból 3 normális cigány van, akiket segít és támogat, mert akarják a jót, s a jobbat. Van 4 magyar, hogy az is legyen. Meg van 19 általa primitívnek nevezett cigány »tanuló«. Jó arány, mit ne mondjak. Sokan a mélyszegénységre hivatkoznak, hogy azért ilyenek. Erre érvel ő (értsd, a pedagógus – a szerk.): hát, a lassan kihaló, elcigányosodó falvakban élő idős magyar emberek is szegények, mégis példás portát tartanak fenn. Teszem én hozzá: amíg az erejükből egy kapavágásnyira is tart, vagy amíg meg nem ölik, ki nem fosztják őket (valakik…). A végén meg azt mondta, hogy népnevelő intézetek kellenének ide, ahol »a fajnak ez a fajtája« akár 4 éves kortól igazán nevelődhetne, de a lecsúszott, semmirekellő családtól külön”. Írásművét végül így zárja a szerző: „Nem akarok külföldre menni, de olyan országban sem akarok élni, ahol az aljasok (vagyis a cigányok) pártját fogják a dinnyefejű sznobok.”
Ez azért újszerű helyzet. Magyarország az a különös szeglete Európának újabban, ahol úgy lehet nettó rasszista, uszító hangokkal operáló portált futtatni, hogy közben komoly hirdetők vannak az oldalon, és a jobboldalon amúgy is komolyan veszik őket (a főszerk. cikkeit a mandiner.hu idézi, ők tudják, miért), nem kell külföldre menekíteni a szervert, mert megvan az engedély a médiahatóságtól, a tulajdonos pedig egy olyan vállalkozó, akinek a cégét a debreceni önkormányzat szép falatokkal már többször is megkínálta. Mindez nem érdekel senkit, mert a brutális cigányozásnál még a havazás is jobban zavarja hazánk polgárainak meghatározó többségét, akik persze minden egyes, a fentihez hasonló idézetekből logikusan következő vérontás után elsőként szeretik tágra nyílt szemmel kivágni, hogy egyszerűen nem fér a fejükbe, mégis hogyan juthattunk idáig.
