Kilövési engedély – cigányozás Debrecenben

  • narancsblog
  • 2013. február 19.

Narancsblog

„Bayer Zsolt újságíróként írta az ominózus sorokat egy független napilap publicisztikai rovatában.” Emlékszünk még erre a mondatra? Amelyben a Fidesz szóvivője egyszerre állította Bayer Zsoltról, hogy újságíró, a Magyar Hírlapról pedig, hogy független, s ezzel – ahogy mostanában mondani szokás – megnyugtatóan lezártnak tekintette pártja részéről az ötös számú párttagkönyv tulajdonosának januári cigányozását.

Bayer-ügy tehát volt, nincs. Hiszen – ahogyan ezt nyomtatott számunk szerkesztőségi jegyzetében néhány hete megírtuk – Magyarország jelenlegi kormányzóerejének ezzel a beszédmóddal határozott és világos céljai vannak, és most épp elsősorban Bayer Zsolton keresztül használja ezt a hangot: azért, hogy a párt egyik szavazórétege ne csábuljon át a Jobbikhoz, még ha lelkileg már rég mögötte van is. Bayer Zsolt azonban koránt sincs egyedül – s most akkor lendüljünk át Budapestről Debrecenbe.

Van itt egy kis, feltehetően néhány fős szerkesztőség, amely nem a város pénzén, hanem a saját munkájával termelt nyereségből szeretne megélni. Becsülendő célkitűzés, bár színvonalasan csaknem lehetetlen: mi is rámutattunk már többször (például itt, itt vagy itt; az atlatszo.hu debreceni médiahelyzetet feltérképező cikke pedig itt olvasható), hogy az önkormányzattól és pártoktól független, szakmailag is nívós napi sajtónak vidéken jó ideje vajmi kevés esélye van a talpon maradásra. Ennek megfelelően a hajdupress.hu se nagyon próbálkozik mással, csak ami más vidéki honlapokon is gyakran látható: bulvár és politika, videók és hírek lehetőség szerint minél túlfeszítettebb címekkel, különösebb mélység nélkül.

Saját maguk szerint amúgy nem megy nekik rosszul. „Annyit persze elárulhatunk, hogy nem ritka mifelénk a napi 15 ezres egyedi látogatószám, és az is tény, hogy jóval több mint egymillió ember lapozott már bele a hajdupress.hu híreibe. Az országos sajtó is figyel ránk, rendszeresen vesz át anyagokat, Vélemény (mostantól Úgy érzem) rovatunk jegyzeteit nagy, jegyzett hírportálokon százak kommentelik és lájkolják” – írják magukról, s mi hozzátehetjük, hogy a site-ot már a hirdetők is felfedezték, láttunk az oldalon például egy UPC-ajánlatot.

A hajdupress.hu nem náci oldal, mainstream sajtóterméknek tekinthető. Ez azonban a legkevésbé sem akadályozta meg az oldal főszerkesztőjét abban, hogy Bayer elhíresült cikke után nem sokkal kifejtse sajátos véleményét, miszerint ha „nem vagyunk fizetett MSZP-s bértollnokok (és hát nagyon nem vagyunk), nem vagyunk álszentek és hazugok, akkor el kell ismerni, hogy Bayer Zsolt azt írta le, amit a magyar társadalom nagy (nagyobb) része gondol erről az esetről.” Már hogy – egyebek mellett – a romák nagy része képtelen az együttélésre, meg hogy ezek az emberek: állatok. Ehhez a tenorhoz illeszkedik a főszerkesztő-helyettes is egy kirúgott tanárról írott cikkével. A pedagógusnak az volt a bűne, hogy kimondta: „Az osztályban 26-ból 3 normális cigány van, akiket segít és támogat, mert akarják a jót, s a jobbat. Van 4 magyar, hogy az is legyen. Meg van 19 általa primitívnek nevezett cigány »tanuló«. Jó arány, mit ne mondjak. Sokan a mélyszegénységre hivatkoznak, hogy azért ilyenek. Erre érvel ő (értsd, a pedagógus – a szerk.): hát, a lassan kihaló, elcigányosodó falvakban élő idős magyar emberek is szegények, mégis példás portát tartanak fenn. Teszem én hozzá: amíg az erejükből egy kapavágásnyira is tart, vagy amíg meg nem ölik, ki nem fosztják őket (valakik…). A végén meg azt mondta, hogy népnevelő intézetek kellenének ide, ahol »a fajnak ez a fajtája« akár 4 éves kortól igazán nevelődhetne, de a lecsúszott, semmirekellő családtól külön”. Írásművét végül így zárja a szerző: „Nem akarok külföldre menni, de olyan országban sem akarok élni, ahol az aljasok (vagyis a cigányok) pártját fogják a dinnyefejű sznobok.”

Ez azért újszerű helyzet. Magyarország az a különös szeglete Európának újabban, ahol úgy lehet nettó rasszista, uszító hangokkal operáló portált futtatni, hogy közben komoly hirdetők vannak az oldalon, és a jobboldalon amúgy is komolyan veszik őket (a főszerk. cikkeit a mandiner.hu idézi, ők tudják, miért), nem kell külföldre menekíteni a szervert, mert megvan az engedély a médiahatóságtól, a tulajdonos pedig egy olyan vállalkozó, akinek a cégét a debreceni önkormányzat szép falatokkal már többször is megkínálta. Mindez nem érdekel senkit, mert a brutális cigányozásnál még a havazás is jobban zavarja hazánk polgárainak meghatározó többségét, akik persze minden egyes, a fentihez hasonló idézetekből logikusan következő vérontás után elsőként szeretik tágra nyílt szemmel kivágni, hogy egyszerűen nem fér a fejükbe, mégis hogyan juthattunk idáig.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?