Orbán Viktor hazudik a saját választóinak azért, hogy tovább hazudhasson

  • narancs.hu
  • 2018. január 6.

Narancsblog

Nem ez az első olyan átverése, amikor pénzt is kér a híveitől.

Napok óta számos vélemény olvasható Orbán Viktor legújabb akciójáról, amellyel ismét pénzt kér a párt szimpatizánsaitól. A miniszterelnök most éppen Soros György, illetve a brüsszeli bürokraták támadásai miatt kér pénzt, hogy „Magyarország megmaradhasson magyar országnak”, és hogy ne kelljen lebontani a határok mentén felhúzott kerítéseket. Bár Orbán, aki arccal és névvel vállalja a kunyerálást, úgy állítja be, mintha a legtöbb pénzzel kitömött kormánypártnak tényleg szüksége lenne a párttagok adományaira, a várhatóan 3-400 millió forint körüli adományösszeg jelentéktelen tétel lesz majd a választási propagandára költött milliárdokhoz képest. Közben a Fidesz az adófizetők pénzén már évek óta tízmilliárdokat költ az agymosásra: álkonzultál, népszavaztat, médiahadjáratot folytat a kitalált ellenségei ellen azért, hogy a 2018-as választások után is Orbán Viktornak hívják az ország miniszterelnökét.

A mostani kéregetős kampány, mint ahogy a korábbiak is, a szimpatizánsok átverésére alapoz: olyanra kérnek pénzt, amellyel már évek óta démonizálják a magyar társadalmat – aljas módszerekkel, de hatásosan –, és amelyek az ország fejlődése szempontjából irrelevánsak, ugyanis az aggodalmak indokolatlanok, legalábbis olyan formában biztosan, ahogy azt a Fidesz mantrázza. Orbánék képesek a saját választók zsebéből kiszedni a pénzt egy olyan kamu célra, amelyről ők is tudják, hogy nem igaz. Mindezt úgy, ha a Fidesznek szüksége van néhány százmillió forintra, a párt két nap alatt megszerzi, elég csak egy telefon Mészáros Lőrincnek vagy bármely strómannak.

Hülye vagy, fizess!

Hogy milyen szellemi szintre helyezi a saját választóit Orbán Viktor, arra remek példa a 2014-es választások előtti kéregetős kampányuk, amelyet a rezsicsökkentés „megvédéséért” indítottak. Abban a levélben egyebek közt ez állt: „A külföldi közműcégek és bankok – hazai és nemzetközi politikai kapcsolataikat latba vetve – igyekeznek eltörölni a rezsicsökkentést. (…) Ha meg akarjuk védeni a közösen elért eredményeket, akkor újra össze kell fognunk. Az Ön lakóhelyéhez közel ismét tanácskozást tartunk, ahol egyeztetjük a rezsicsökkentés megvédéséhez szükséges terveinket. Most az a legfontosabb, hogy megszervezzük magunkat.

Ezért a tanácskozáson a rezsicsökkentés eredményeinek védelmére létrehozzuk a Magyar Csapatot”.

A levél mellé itt is csatoltak egy sárga csekket, amellyel gyakorlatilag arra kérte Orbán a Fidesz-híveket, hogy fizessenek nekik azért, hogy továbbra is olcsó maradjon a gáz. Mindez négy év távlatából azért is szánalmas, mert nyilvánvaló, hogy a rezsicsökkentés nem volt igazán veszélyben, mi több, annyira jól sikerült „megvédeni” hogy ma azért is fizetünk sokkal többet. Ennek az az oka, hogy az állam évekkel ezelőtt ugyan befagyasztotta – többek közt – a gázárakat, ami viszont azt eredményezte, hogy ma sokkal többet fizetünk annál, mint amennyit kellene, mivel a 2013-as szint óta már több mint 50 százalékkal esett a gáz piaci ára. Ma már külön örülhetnek a kis- és középvállalkozások, akik kimaradtak a rezsicsökkentésből, hiszen a szabadpiacon sokkal olcsóbban jutnak gázhoz, mint a lakosság.

És hogy hol van a világpiaci árcsökkenés miatt keletkezett különbözet? Az állami cégeknél így létrejött extraprofitot elvonja a kormány osztalékként, és jutott így pénz a CÖF-nek és a kormánypropaganda finanszírozására is. Hát ezért fejte meg Orbán Viktor 2014-ben is a választóit, és a mostani céljai sem becsületesebbek.

Van pofája: levélben kér pénzt a választóktól Orbán Viktor

Most az egyszer legalább kicsit őszinte a miniszterelnök. Megmutyizott közbeszerzés? Lezsírozott szerződések? Baráti megbízások? Haverok kedvére átírt törvények? Mind jó módszerek a közpénz lenyúlására, és valóban sok pénzre lehet így szert tenni. Egy probléma azonban minddel akad: túl sok a macera. A közbeszerzést úgy kell kiírni, hogy csak a rokon vagy a haver cége tudjon indulni.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.