Genomszerkesztés és az emberi reprodukció címmel tette közzé jelentését július 17-én az angliai Nuffield Council on Bioethics (a szervezetről lásd keretes anyagunkat). Az ügy jelentőségét mutatja, hogy két éven belül már másodszor foglalkozott vele e neves testület. Az első, 2016-os munkájuk a génszerkesztés fogalmát, technikáit és a vele összefüggő alapvető társadalmi, etikai kérdéseket taglalta.
Nehéz megtippelni, ki mennyit nyert ezzel a világbajnoksággal. Vajon a most rivaldafényben fürdőző politikusoknak hajt-e hasznot a közeljövőben a siker?
A kormány nevében Trócsányi László igazságügyi miniszter június 26-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatot, amely arról intézkedik, hogy az „állam tiszteletben tartja és védi az egyén magánéletét, családi otthonát és a kapcsolattartását” (T/706.).
Az október 14-én esedékes bajor tartományi választások csapdába ejtették a német belpolitikát és az Európai Unió menekültpolitikáját. Bár a június 28–29-én tartott brüsszeli Európai Tanács-csúcs, valamint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) között július 1-jén, vasárnap éjjel kötött kompromisszum ideig-óráig Angela Merkelt és a CSU elnökét, Horst Seehofert is megmentette a tekintélyvesztéstől, valódi megoldások sem uniós szinten, sem a német politikában nem születtek.
„Igazi emberi roncsként szabadult a kórháztól és a közös hadseregtől. Akkor 16 éves – még be nem sorozott – apám kétkerekű stráfkocsin tolta haza Udinéből Nagykőrösre…”
Még nem ért véget a 2018-as labdarúgó-világbajnokság, de már lehet tudni, ki a győztes. Egy kissé korosodó, de energikus férfiú: a négyszeres orosz elnök, Vlagyimir Putyin.
Figyelmünkre méltó, hogy miként foglalkozott a magyar sajtó csonkolt maradéka a Vona Gábor ellen irányzott vér-, váladék-, csatornaiszap- és fekáliagejzírrel.