"A helyemen vagyok"

  • .
  • 2009. február 26.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. február 19. Tisztelt Szerkesztőség! A Reisz András-interjúhoz szeretnék ezúton hozzászólni. Jómagam is kedvelem Reisz Andrást és üde színfoltnak tartom megjelenését a televízió képernyőjén.
(Örömmel tölt el, hogy az MTV felvállalta az úgynevezett tájszólását is, mert ez jól mutatja a magyar nyelv sokszínűségét, aminek a terjesztése szintén a közszolgálati média feladata.)

Amennyire hozzá nem értő emberként meg tudom ítélni, Reisz úr minden bizonnyal jól érti a szakmáját -legalábbis abból, ahogyan érthető, köznapi módon elmagyarázza a legbonyolultabb időjárási összefüggéseket is, erre következtetek. Ennek ellenére szóvá kell tennem az interjú bevezetőjében, valamint az interjú során tett kijelentést, mely szerint szíve szerint rengeteg meteorológushallgatót eltanácsolna, egy részük nem méltó arra, hogy diplomát szerezzen, nem engedné át őket a vizsgán stb. Mindezzel egyet tudok érteni, azonban rögtön adódik a logikus kérdés (és sajnálom, hogy ezt az MN riportere nem tette fel): Ha így gondolja, miért nem teszi? Mármint miért nem tanácsolja el őket, miért nem buktatja meg őket a vizsgán, ha nem teljesítik a megfelelő szintet?

Minden tiszteletem ellenére úgy érzem, hogy Reisz András is - sok más felkészült és intelligens oktató kollégájához hasonlóan - felelős azért, hogy hozzá nem értő diplomások kerülnek ki az egyetemek, főiskolák falai közül. Végső soron a társadalom látja kárát annak, hogy megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, diplomás jogászok, orvosok, mérnökök, közgazdászok, vagy éppen meteorológusok végzik - sokszor nagy felelősséggel járó - munkájukat alacsony, s olykor elégtelenszínvonalon.

Természetesen távol áll tőlem, hogy a gyenge tudású diplomások garmadájának megjelenését Reisz úr nyakába varrjam (már csak azért is, mert még csak nem túl régen oktat), azonban az említett megjegyzések kapcsán mindenképpen fel kell hívni arra a figyelmet, hogy ő és oktató társaiazok, akik meg tudják állítani az utóbbi évek kedvezőtlen tendenciáját. Az ő kezükben van a lehetőség arra, hogy a magukhoz hasonló, felkészült, elhivatott szakemberek kerüljenek ki a kezük alól, s ne ennek az ellenkezője. S ha kell, buktassanak, hassanak oda, hogy színvonal-növekedés következzen be e téren!

A szerkesztőség, valamint Reisz András munkájához is további sok sikert és kitartást kívánok!

Tisztelettel:

Elek József

Budapest

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.