Tegnap még azt rótták fel neki, hogy túl sokat akar. Ma pedig azt, hogy képtelen elég erősen fellépni. „Hol van ilyenkor ez a híres Unió?” – hallani most, hogy Putyin fenyegeti Európát, Iránban hetek óta tart a vérengzés, a nemzetközi jog tiszteletben tartása lassan a múlté, és főként amióta Donald Trump folyamatos kihívások elé állítja az Európai Uniót. A legújabban vámokkal akar rákényszeríteni minket, hogy elfogadjuk Grönland annektálását.
Ugyanazok az emberek, vagy legalábbis a többségük, akik most hirtelen olyan erősnek szeretnék látni az Uniót, mint egy szövetségi államot, mint egy „Európai Egyesült Államokat”, korábban elszörnyedtek ettől a gondolattól, és makacsul ellenezték, hogy az Unió politikai és katonai hatalommá váljon. Lehetne erre emlékeztetni őket: a korábbi elkötelezett atlantistákat arra, hogy ők voltak azok, akik megakadályozták, hogy létrejöjjön a közös európai katonai védelem; az euroszkeptikusokat arra, hogy miattuk késlekedik a politikai unió; a briteket arra, csak azért csatlakoztak az Unióhoz, hogy megakadályozzák, hogy túlságosan megerősödjön – aztán kiléptek belőle; a franciákat pedig arra, hogy 1954-ben egyedül ők voltak azok, akik elutasították az Európai Védelmi Közösség ötletét, amivel pedig már a legelején létrehozhattunk volna egy politikai uniót.
Kéttucatnyi tanulságot lehetne levonni a múlt hibáiból, de ennél sürgősebb feladatunk is van.
Abba kell hagynunk, hogy alábecsüljük magunkat. Képesek voltunk reagálni, amikor Donald Trump elkezdte aláásni az Atlanti Szövetséget, és amikor Vlagyimir Putyin megtámadta Ukrajnát: lefektettük a közös védelem alapjait. Még messze nem fordítottunk rá elég pénzt és elszántságot, de megtettük, és bár nem elegendő mértékben, de fel tudtuk fegyverezni Ukrajnát. Finanszíroztuk, hitelt vettünk fel, hogy 90 milliárd eurót kölcsönözzünk neki, és kiálltunk mellette, amikor a Fehér Ház tavaly nyáron – a Kreml kívánságára – rá akarta kényszeríteni a megadásra.
Hogy az ukránok nem engedtek az orosz-amerikai nyomásnak, az annak köszönhető, hogy az Unió 27 országából 25 azonnal felsorakozott a támogatására, Nagy-Britanniával, Kanadával, Norvégiával és Ausztráliával együtt. Ezt a sikert kell látni, és nem azt a másodlagos tényt, hogy most már Csehország is követi Magyarország és Szlovákia példáját és behódol a Kremlnek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
