A Világgazdasági Fórum 56 éves történetében állt már béketárgyalások szolgálatában: 1988-ban Andreas Papandreou görög miniszterelnök és Turgut Özal török miniszterelnök itt tett fontos lépéseket a két ország viszonyának rendezésére – ám Trump Béketanácsa egészen más kategóriába tartozik. Bár az amerikai elnök a Nobel-békedíjra vágyik, nem tartózkodik a katonai beavatkozásoktól sem. A drogkereskedelem elleni küzdelem címén jó pár tengeri rajtaütést rendelt el 2025 őszén a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon, majd az új év első napjaiban különleges egységek bevetésével elfogatta Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét. Ezt követően pattanásig feszítette a diplomáciai hangulatot az Európai Unió számos tagállamával, amikor (újra) bejelentkezett Grönland tulajdonjogáért. Davosban aztán sokak megkönnyebbülésére bejelentette, hogy – bár lerohanhatná Grönlandot, és ez tutira sikerülne is – mégis inkább egy békeügyi nemzetközi szervezet, egy alternatív ENSZ felállításába fekteti energiáit.
Ez a történet szép adalék az illiberális demokrácia természetrajzához, a hatalom habzsolásának újabb iskolapéldája. Kiválóan illusztrálja úgy a műfaj globális terjedésének őrült ütemét, mint a közhatalom és a személyes ambíciók összeolvadását. Az pedig, hogy a magyar miniszterelnök már be is jelentkezett a részvételre, fontos adatokkal szolgál az Alaptörvény uradalmi viszonyainak működéséről is.
Mi fán terem a Béketanács?
Ez az új szervezet nem Davosban ugrott elő a takarásból. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2025 novemberében 2803. (2025) sz. határozatában – Trump elnök javaslatára – jóváhagyta egy hasonnevű nemzetközi testület felállítását. Célja a tavaly szeptemberben ugyancsak Trump által előterjesztett, 20 pontos, A gázai konfliktus lezárását célzó általános terv végrehajtása, valamint az önálló palesztin államiság és kormányzás előkészítése. Az ENSZ BT határozata szerint ennek a Béketanácsnak az elnöke Trump elnök, tagjai pedig további államfők és egyéb személyek, köztük (nevesítve) Tony Blair volt brit miniszterelnök.
A Béketanács davosi verziója azonban ennél sokkal ambiciózusabb: a Gázai övezet helyett (vagy mellett) az egész világra szól a mandátuma. Az alapító okirat részleteiről először a The New York Times közölt információkat; a teljes szöveg hivatalos formában egyelőre nem fellelhető. A sajtóértesülések szerint a meghívásos alapon összerántott testületet Trump mint örökös elnök vezeti, s ebben a minőségében két tanácsadó segíti. A munkavégzés a 8 tagú végrehajtó bizottság feladata, a Gázai övezet pedig egy külön, 11 tagú végrehajtó bizottságra tartozik (ez felügyeli a 15 tagú gázai kormányzótanácsot). A szervezetben szerepet kap egy nemzetközi stabilizáló katonai parancsnokság is, amelyet Jasper Jeffers amerikai vezérőrnagy vezet. (Jeffers az amerikai hadsereg különleges egységénél szolgált, és fontos szerepe volt az Izrael és a Hezbollah közötti 2024-es tűzszüneti megállapodásban.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
