Hogyan haladható meg az ellenzék hitelességi válsága?

szerző
Madlovics Bálint
publikálva
2018. júl. 25., 08:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem az ellenzék programjával van gond, hanem azzal, hogy a választók nem hiszik el, hogy képes megvalósítani.

Az ellenzék válsága ma elsősorban hitelességi válság. Természetesen beszélhetünk még a különböző pártoknál szervezeti válságról, identitásválságról, vagy arról, hogy képtelenek megtalálni az összhangot a társadalommal – ha számba akarnánk venni az ellenzék összes baját, a puszta felsorolás kitenne egy blogbejegyzést. Ám míg e problémák a hitelességi válságot létrehozzák és táplálják, a megoldásuk valójában lehetetlen a hitelességi válság kezelése nélkül. Mondhat magáról egy ellenzéki párt bármit, ha az emberek nem figyelnek rá; lehet akármilyen megnyerő a programja, ha nem hiszik el neki, hogy kormányon tényleg megvalósítaná.

Az elmúlt hetek hírei éppen a hitelesség szempontjából rontották tovább az ellenzék helyzetét. Az LMP a belső csatározásaival, a kampánytanácsadója átverésének nyílt beismerésével, illetve a legnépszerűbb politikusai elleni föllépéssel a szervezeti hitelességét rombolta – ami pedig lényegében a kormányképesség látszata; az, hogy képesek és hajlandók lennének egy ígért cél megvalósításáért közösen dolgozni. Az MSZP ezzel szemben nem szervezeti, hanem tartalmi oldalról temette még mélyebbre a hitelességét, amikor néhány politikusa megszavazta az Országgyűlésben a képviselők fizetésemelését. A szocialisták magyarázkodása nemigen tudta hitelesen cáfolni azt a vélelmet, miszerint pártjuk nem igazi ellenfele az Orbán-rendszernek, sőt valójában az egyik haszonélvezője (más szavakkal: hogy a szocialisták fizetett ügynökök lennének). Ez az a látszat, ami az ellenzék bénázását hitelességi válsággá transzformálja: ha ennyire nem lépnek föl Orbán ellen, sőt még hasznot is húznak a rendszerből – gondolhatják sokan –, akkor ezek vagy ügynökök, vagy hasznos idióták.

A Fidesz-ügynöközés a közbeszédben elsősorban az MSZP miatt erős, hála Botka László és Szanyi Tibor nyilatkozatainak, de Ungár Péter révén az LMP, valamint még korábban a Gyurcsány vezette DK kapcsán is felmerült. Az ügynökvádban megtestesülő hitelességi válság nyilvánvaló megoldása, hogy nem viselkednek a pártok tovább ügynökként: nem törekednek a rendszerből származó hasznokra, illetve tényleg rendszerellenzékké válnak. Ez viszont a létező ellenzék számára szinte megoldhatatlan feladat. Elvégre az ügynökvádat nem pusztán rájuk sütötték az ellenfeleik, hanem az eddigi működésükből szűrték le a választók: abból, hogy az elmúlt nyolc évben, amíg ellenzékben voltak, a Fidesz két kétharmados győzelmet könyvelhetett el, miközben ők képtelenek voltak huzamosabb ideig tartani magukat egy világos és egyértelmű stratégiához. A meggyőzendő szavazókat elég erre a múltra emlékeztetni, hogy szinte megdönthetetlen szkepticizmussal figyeljék a parlamenti ellenzéki pártokat – ennek ellensúlyozásához pedig olyan radikális változásra lenne szükség a baloldal részéről, amire az elmúlt két ciklusban mutatott teljesítménye alapján aligha volna képes.

A tényleges megoldás ennek a fejekbe jól beágyazódott ügynökvádnak a meglovaglása: az, hogy az alapvető törésvonal az ellenzéken belül az „ügynök/nem ügynök” kérdése legyen. Egy méltatlanul kevés figyelmet kapott értesülés szerint Hadházy Ákos szeretne pártot alapítani Márki-Zay Péterrel, Botka Lászlóval és Kész Zoltánnal. Bár a hírt nem erősítették meg, pont az ilyen karakterek alkalmasak arra, hogy az új törésvonal új oldalát, a „nem ügynök”-oldalt képviseljék: Botka, aki – mint említettem – többször is panaszkodott az MSZP-n belüli ügynökökre, akik szerinte a vesztét okozták; Hadházy, aki otthagyta az LMP-t, s mondhatja, hogy ennek egyik oka az, hogy a párt nem volt összhangban az ő következetes rendszerellenességével; Kész, aki függetlenként és az orbáni kétharmad lebontójaként került az Országgyűlésbe; valamint Márki-Zay, aki önmagában komoly hitelességi tőkét halmozott fel a hódmezővásárhelyi győzelme nyomán. Ezek a szereplők az elmúlt nyolc év tapasztalatai után hitelesen léphetnének föl a rezsim, de ami most fontosabb, az ügynöknek bélyegzett, eddig de facto az Orbán-rendszer fenntartását szolgáló ellenzékkel szemben is.

Mindez persze nem a létező ellenzék gondját oldaná meg, hanem általában az ellenzékiségre vonatkozó választói igény, azaz az Orbán-rezsim megdöntését akarók szempontjából lenne előremutató. Ami ebből a tanulság, hogy az ellenzék megerősödéséhez először egy „tisztulási folyamatnak” kell végbemenni, ki kell szorítani a régi, leszerepelt pártokat, hogy új ellenzéki erők ebből, illetve a régiekkel való szembehelyezkedésből kovácsolhassanak előnyt. Csak e kiszorítás és az ellenzék hitelének megteremtése után indulhat el a – máskülönben nagyon is fontos – vita a programokról, avagy arról, hogy az immár dominánsan nem ügynök ellenzéken belül miben ért és miben nem ért egyet például egy markánsan baloldali Botka és egy konzervatív-liberális Márki-Zay Péter. Az ellenzék hitelének megteremtése, illetve az említett tisztulási folyamat pedig egyszersmind azt is jelenti, hogy a sikeres ellenzékiséghez le kell számolni az összefogás mítoszával: azzal a tévhittel, hogy az egyre szűkülő tábor egy jelölt mögé való beterelése az Orbán-rezsim végéhez vezet, nem pedig csak ahhoz, hogy továbbra is ringben maradhassanak azok, akik miatt szűkül a tábor. Ha egy új erő az új törésvonal szerint ügynökként azonosít egy pártot, azzal nem tud a hitelességét megőrizve együttműködni, ráadásul nem is érné meg neki az együttműködés – ahogyan ezt a korábbi új erők és az eddigi összefogások keserű története mindennél jobban bizonyítja.

szerző
Madlovics Bálint
publikálva
2018. júl. 25., 08:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    sachs
    2018. július 25., szerda 09:03
    Az ellenzéki politikusok zömének nincs önálló gondolkodása, nincs véleménye. Nem tudják eldönteni, hogy jó dolog-e vízbe fojtani a szír kisfiúkat. Hogy kicsoda Soros: Nagy hazafi, akivel megtiszteltetés egy plakáton szerepelni, vagy a háttérhatalom irányítója. Ezért nagyjából mindenben egyetértenek Orbánnal, legfeljebb ők jobban csinálnák ugyanazt . Ugyanazt, hiszen a közvélemény kutatások mutatják, hogy Orbánnak sikere van, másrészt úgysem jut az eszükbe más. Esetleg kevesebbet lopnának. Lehet ezt hitelességi válságnak is mondani, de a "szartenger" találóbb.
  2. 2
    Időtér
    2018. július 25., szerda 09:13
    Amíg a kommunizmus kisértete megváltozott formában továbbra is bejárja Európát, addig az ellenzék egy része, leginkább az MSZP, hiába is igyekszik.A nemzetköziség és a nemzeti eszme is 1848 forradalmaival egy időben, szimultán módon jelent meg és okoz ma is komoly konfliktusokat.
  3. 3
    rworse
    2018. július 25., szerda 10:46
    sachs

    +1
  4. 4
    rworse
    2018. július 25., szerda 10:53
    Részben a hitelességi válság is abból adódik, hogy nem mernek felvállalni karakteres véleményt, gondolkodást az ellenzékiek, hanem csak futnak azután, ahogyan Orbán "tematizálja a közéletet". No és, ha esetleg fel is vállalnának karakteres programot az ellenzékiek, azt nem nagyon van hol megmutatniuk, azaz, az ellenzék mindenféle válságában kulcsszerepe van az Orbán által einstandolt médiának, hiszen a politika nagyrészt önbeteljesítő jóslatok mentén működik - no és az se mindegy, hogy ha a közvélemény egy részének szemében hiteles az ellenzéki politikus, ki meri felvállalni az ellenzéki szimpátiáját nyilvánosan, miközben a Fidesz az országot is einstandolta, hűbéri láncolat van.

    -.-.-

    Ceterum censeo, Időtré meg segghülye.
  5. 5
    yoyo
    2018. július 25., szerda 11:29
    hosszú-hosszú évek, még a 2010-es fidesz hatalomátvétel előtti idők óta nyilvánvaló, hogy korrekciókkal, kampánygurutanácsokkal, kommunikációval semmire nem fognak menni.
    azt az agresszív hatalomépítést, pozíciófoglalást, intenzív tudatformálást, amit orbánék bő két évtizede művelnek, nem lehet egy jól eltalált kampányszlogennel lenyomni.
    Mindaddig lófasz lesz itt, nem kormányváltás, amíg 10-20 évig intenzíven nem végez el ugyanakkora - ha nem is ugyanolyan - munkát valaki a fidesszel átellenes oldalon.
    Az ellenzék ezt nem fogja megcsinálni, a BLASZ II-ből nem lehet kupát nyerni.
  6. 6
    Kovacs
    2018. július 25., szerda 11:42
    1: "Nem tudják eldönteni, hogy jó dolog-e vízbe fojtani a szír kisfiúkat"
    Gondolom másképp akartad kifejezni, amit mondani akarsz. Az, amit ÍGY írsz, maga a gondolat is "lúdbőr" a javából. Aki ezt eldöntögetni akarja, kiírta magát az emberiségből. (Azt sem tesszük eldöntögetés témájává, hogy az "újszülötteket kötőtűvel bögdössük-e".
    Amin lehet vitatkozni, hamár ideírtad, hogy mit kezdjen az "ellenzék" Sorossal. (Aki szerintem inkább kozmopolita, mint hazafi)
    Az a szartenger pedig azért lett szartenger, mert a nép (állítólag a túlnyomó többség) az (érzelmi) boldogságot választotta a (racionálisabb) szabadság helyett. A rasszizmus boldogságát. Ez pedig nem újkeletű. (Vagyis nem a Fidesz találmánya) Ezt egy igényesebb ellenzék sem tudja kezelni. Abban van igazad, hogy azért sem meri "kezelni", mivel maga is erősen érintett.
  7. 7
    yoyo
    2018. július 25., szerda 13:54
    Kovacs, bármennyire is nem erről, mégis pontosan erről beszélek az 5-ödik kommentben.
    A társadalom tagjai nem állíthatók át egy kapcsolóval alattvalóból demokratává, tudatos, felelős szolidáris, stb. polgárrá.
    Fordítva sokkal könnyebben megy, pláne ha az alapok is megvannak hozzá.

    Ha valaki azt kérdezné, mit remélek, hát azt, hogy a magyar társadalom sincs belebetonozva a múltjába, hogy lehet és kell azon dolgozni, hogy majd sok-sok évnyi erőfeszítés után ez a mostani mentalitás megváltozzon.

    Persze ha az a kérdés, hogy szerintem hogy lesz, akkor csak legyinteni tudok, megette ezt a fene, fusson, ki merre lát.
  8. 8
    yoyo
    2018. július 25., szerda 17:08
    Egyáltalán nem menti az ellenzéki politikusokat, hogy valószínűleg a többségük nem xenofób, nem azért "óvatoskodik" harcosan kiállni a humanizmus parancsa mellett, mert kirekesztő, fajfédő lenne, hanem a redvás szavazatok miatt.
    Ha meggondolom, ez egyáltalán nem jobb, mint a nettó fasizmus, mert ha valaki hamis pragmatizmus miatt megtagad alapvető erkölcsi kötelezettségeket, akkor végső soron tök mindegy, hogy miért is tette, leszarta, kábé úgy, ahogy mondjuk a zsidók kiirtását a vészkorszak idején a jóérzésű és tétlen magyarok zöme.
  9. 9
    Kovacs
    2018. július 25., szerda 19:14
    8: Igen. A "holokauszttal" való összehasonlítást nem nagyon kedvelik Nyugaton sem. Viszont az elgondolkodtató, hogy hogy viselkedtek, mint írod a szomszéd, a barát sőt, a vegyesházasságban élők.
    Mert az eleve fasiszták viselkedése ugyebár nem téma, tőlük nem vár mást egyikünk sem. Viszont az eviani kongresszuson a zsidó menekültekről hozott döntés a mai napig megállítja a normális levegővételt. Azt nem lehet egyenletes tüdőüzemeltetésben olvasni. Az "analógiák" félelmetesek. Már el sem képzelem, hogy milyen groteszk ürügyekkel védekezett Európa lakossága, hogyan nem tudnak elbújtatni hat millió embert. (Hamár összekuszálódik a fejük, hogy mit és mit nem lehet elfogadni hamár azt is elfelejtették, őrültekre alapvetően nem szavazunk ) A megsemmísétésük egyszerűbbnek tünt.
    Már mindent tudunk, hogy hogy nem éri meg viselkedni.
  10. 10
    Axxtro
    2018. augusztus 02., csütörtök 20:54
    A rezsimezés eleve rossz megközelítés a probléma megoldásához.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk