Miért nem lehet az oroszokkal szembeni provokációnak nevezni a svéd és finn NATO-csatlakozást?

Publicisztika

Röviden: mert nem a NATO fenyegeti Oroszországot, hanem Oroszország nyugati szomszédainak van okuk a félelemre.

Nem, nem, nem, nem és nem! Svédország és Finnország felvétele a NATO-ba nem valamiféle értelmetlen és veszélyes provokáció, ötszörösen nem az! Először is azért, mert egyáltalán nem az amerikaiak nyomására történik, hanem Vlagyimir Putyin katonai agressziójának az egyenes következménye. Nem az Egyesült Államok parancsolt rá a finnekre és a svédekre, hogy mondjanak le a semlegességükről. Az EU tagállamai sem gyakoroltak nyomást Stockholmra és Helsinkire, hogy csatlakozzanak az Atlanti Szövetséghez. Nem volt semmiféle nyugati összeesküvés, van viszont egy 1300 kilométeres határ Finnország és Oroszország között.

Ha Vlagyimir Putyin arra kényszerülne – gondolták magukban a finnek –, hogy előre menekülve keressen kiutat az ukrajnai kudarcából, akkor előbb támadná meg őket, mint a NATO-tagságuk révén amerikai védelmet élvező balti országokat. A svédek a maguk részéről úgy gondolkodtak, hogy ha Vlagyimir Putyin megtámadja Finnországot, akkor vagy ők is óhatatlanul háborúba keverednek, vagy ott fog toporogni a küszöbükön egy felfegyverzett Oroszország.

Ez a két ország nem a háborút választotta, hanem megelőzésképpen az Atlanti Szövetség által nyújtott szolidaritást, és ebben nincs semmi olyasmi – a második indok, hogy miért ne beszéljünk provokációról –, aminek táplálnia kellene azt a sületlenséget, amit Putyin állít, miszerint Oroszországot bekerítette a NATO.

Oroszország a világ legnagyobb területű országa, ebből kifolyólag nem a Nyugat veszi körül. Egyik oldalról, igen, az Európai Unió és a NATO határolja, a többin viszont Kína, a legfőbb szövetségese, Fehéroroszország, amelyet ellenőrzése alatt tart, a Kaukázus és Közép-Ázsia, ahol nagy a befolyása, és természetesen Ukrajna, ahol éppen ütközőzónát próbál létrehozni, amit magához csatolhat.

Ne felejtsük el, hogy mielőtt Oroszország annektálta volna a Krímet, az ukránok elutasították országuk NATO-csatlakozását.

Putyin egy egész régiójuk "amputálásával" meggyőzte őket a csatlakozás szükségességéről, ahogyan most Finnországot és Svédországot is meggyőzte Ukrajna megtámadásával.

Ez a harmadik indok, amiért nem provokáció a két skandináv ország csatlakozása a NATO-hoz.

A negyedik: Vlagyimir Putyin nyugati szomszédainak sokkal több okuk van félni tőle, mint fordítva. Sem Ukrajna, sem az Atlanti Szövetség egyetlen országa nem csatolt el soha egy négyzetcentiméternyi orosz területet sem, és nem is akarna ilyet tenni, ellenben Oroszország annektálta a Krímet, Transznyisztriát, Abháziát, Dél-Oszétiát és a Donbász nagy részét.

Az ötödik ok, amiért nem kell túl sokat foglalkoznunk Vlagyimir Putyin érzékenységeivel, az az, hogy nem is az a kérdés, hogyan ne bosszantsuk fel, hanem, hogy hogyan állítsuk meg.

Képzeljük el, hogy tényleg megnyeri ezt a háborút. Az újjáalakult Orosz Birodalom ezután olyan országokkal válna határossá, amelyek az Európai Unió és az Atlanti Szövetség tagjai. Putyin ismét azt állíthatná, hogy be van kerítve, és győzelme lendületében igyekezhetne visszaszorítani a "nyugati fenyegetést" azzal, hogy az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan ráteszi a kezét Lengyelországra, a balti államokra és Finnországra. 

Először hívja vissza a csapatait Vlagyimir Putyin; és akkor eljön annak is az ideje, hogy ne ismételjük meg a versailles-i szerződés hibáit, és Oroszországgal együtt teremtsük meg a feltételeit Európa stabilitásának és jólétének, hogy egy napon a közös földrészünk lehessen.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.