Sausic Attila

Mindig rossz úton jár

Rammstein vs. #metoo

Publicisztika

Példának okáért vegyük a Bück dich! (Hajolj le!) című számot: „Hajolj le, parancsolom / Fordítsd el tőlem ábrázatod / Nem érdekel az arcod / Hajolj le!” – szólítja fel kissé nyersen az énekes és szövegíró Till Lindemann képzeletbeli partnerét egy bizonyos póz felvételére.

Villámháború

A koncerteken előadott performance sajátos összefüggést kölcsönöz a jelenetnek: Lindemann 1998-ban Berlinben és 2012-ben Montrealban (mindkét felvétel látható a YouTube-on) a zenekar egyik tagjának meghágását imitálja a nadrágjából előhúzott tekintélyes műpénisszel, majd ugyanezzel kitartóan folyadékot – feltehetően vizet – fecskendez részben a közönségre, részben saját arcára. Talán a véget nem érő ejakuláció vágyára kíván utalni a művész?

Egy másik érzékletes példa a Pussy (Punci), amely 2009-es berlini premierje óta alkotta látványos részét a koncerteknek. Lindemann hatalmas, falloszszimbólumként működő ágyún lovagolt, és jelentős mennyiségű habot fröcskölt a közönségre, miközben azt énekelte: „Neked puncid van / Nekem farkam / Mi a probléma? / Csináljuk gyorsan!” A számhoz forgatott videóklip nem állta ki a cenzúra próbáját: a YouTube-on jelenleg is látható felvételen az erősen homályos részek egy berlini bordélyban forgatott pornójeleneteket ábrázolnak.

Primitív provokáció? Szó szerint értendő szexizmus és férfisovinizmus? Nem egészen. A habfröcskölő falloszágyú után fekete, piros és aranyszínű, vagyis a német zászló színeiben játszó konfettieső hullott a közönségre. Ez azzal állt összefüggésben, hogy a dalszöveg más strófái a német szexturizmusra utaltak olyan nyelvi klisékkel, mint a Blitzkrieg (villámháború) „húsfegyverrel”, vagy a „Bratwurstomat” (kolbászomat) „a Sauerkrautodba” (savanyú káposztádba) dugom. A dalszöveg az előbb említett szám, a Bück dich! kíméletlen előadásán is enyhít, amennyiben a kétlábúból négylábúvá változtatott személy hátán egyszer csak „könnyek peregnek”, mert Lindemann lírai énje „sírni kezd”. Valószínű ugyan, hogy a koncertek részeg férfihordái mit sem törődtek ilyen distinkciókkal, és együtt bömbölték a zenekarral a húsfegyverrel folytatott villámháborúról szóló passzust. Mások viszont… nos, ők mit is csinálnak? Nyugtázzák a szarkazmust? Élvezik a látványosságot?

A Pussyról írottak múlt idejét az indokolja, hogy a számot levették a nemrég tartott koncertek – München, Budapest, Berlin – programjáról, mint ahogy a hírek szerint eltűntek a konkrét puncik is, akiket a fellépések idejére szerveztek Lindemann számára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.