Nekik a hatalom csak a kiemelkedés és megszerezhető vagyon miatt kell

  • Haskó László
  • 2018. február 18.

Publicisztika

A hazugság alapú társadalomról.

Ádáz a vita magyar földön, hogy vajon diktatúrában élünk már, vagy csak rohanunk a diktatúrába. Nehéz erre a kérdésre jól válaszolni. Annyiféle diktatúra van, hogy mindenki igazolni tudja példák sorával a saját véleményét. De ha találnánk is egy pontot, ahol már biztosan önkény az önkényesség, akkor sem jutnánk előbbre. A legszélesebb körben ismert és elismert definíció szerint, ahol a vezetés leváltható, az még nem önkényuralom. Igen ám, de

elméletben kell leválthatatlannak lenni, vagy gyakorlatban?

Ha elméletben, akkor még hosszan élvezhetjük a Fidesz ravaszságait. Ha gyakorlatban, akkor (csak) az idők végezetéig.    
Miért legyőzhetetlen a Fidesz? Azért, mert rendszerét a nemzeti hazugságokra építette fel. Mégpedig azokra a hazugságokra, amelyek egy teljesen torz, egyoldalú nemzeti öntudatot képesek táplálni. Orbán és tanácsadói pedig úgy tüntetik föl magukat, mint ennek az öntudatnak leghitelesebb képviselői, legerősebb védelmezői. Mindezt megspékelik a kereszténység kisajátításával. Az ő (állítólagos) kereszténységük azonban – mint nemzetképük – torz és hazug. Kizárólag a „jóistenben” való hitet és a neki (pontosabban a magyar katolikus egyháznak) szóló engedelmességet jelenti. Krisztustól és a keresztény erkölcstől távolabb vannak, mint Hódmezővásárhely Jeruzsálemtől. Ne tévedjünk: nem arról van szó, hogy személyükben (és tisztségükben) lopnak, csalnak és hazudnak, úgy, hogy fütyülnek a sánta kutya esetére.  Ez csak a poshadt hab a mérgezett tortán. Mert a torta mérgezett. Tisza István keverte, Horthy sütötte meg. A magyarok megették és két vesztes világháború után kezdhettek a nulláról. Azaz kezdhettek volna! De nem!

Hol van már a nulla? Megyünk vissza a mínuszok felé.

Noha már romantikus költőink (Arany, Vörösmarty) szívesen hivatkoztak „nemzeti nagylétre”, ami már kóros, hiszen a középkori magyar királyság sem nagy, sem nemzeti nem volt. Mégis talán Trianonnal kezdődött az ön(gyilkos nemzeti)félrevezetés. Ne időzzünk sokat áldatlan emlékű kormányzó urunknál, akit maga az Antant ültetett a teljesen meg sem üresedett trónra, és aki – egészen a hírhedett frankhamisítási botrányig – hűségesen teljesítette nyugati megbízói parancsait. Például Budaörsön lövetett koronás királyára, akinek előzőleg örök hűséget esküdött. (Ennek tizedéért végezték ki Aradon a magyar tábornokokat.) És persze – valójában – ő írta alá a „kárhozathozó” békeszerződést, gyáva ravaszul egy nímand államtitkárát delegálva a kis Trianon palotába.

Hogy viszonyul Trianonhoz a NER?

Kidobta a Kossuth térről az első magyar köztársasági elnök (mellesleg kitűnő ember) művészi szobrát, helyére állítva a „vad geszti bolond”, a „csóvás ember” grandiózus giccsemlékművét. Akibe nem mellesleg – Hermina úti villájában – az elvesztett háborút végigszenvedő katonák egy csoportja bosszúból golyót röpített. Röviden: akit megölt a népharag.
A hazugság „Merjünk nagyok lenni!” rendszere

további legitimitástöredékeit kezdetben 56-ból próbálta kipréselni.

Nem sok sikerre talált. 56 októberében ugyanis egyszerre lépett fel a garázda-antiszemita szélsőjobb, a Petőfi-körös „haladó” értelmiség és az akkor még létező szociáldemokrata munkásosztály. Ebből nekik csak az első brancs tetszett, viszont a többi részvevő csoport (és leszármazottaik) nem hagyták teljesen „kimazsolázni a forradalmat”. Valószínűleg ezért rendezték meg saját paródia forradalmukat 2006-ban. Akkor ott a Kossuth téren már tündökölt a NER, az már egyszínű volt, ott csak gazemberek és félrevezetettek tomboltak. Épeszű ember számára az csak egy puccskísérlet volt, és amit 2010-ben a „hatalommegragadás” (fülkeforradalom) követett.
Szerencsénkre a NER vezetői nem vérszomjasak, bár ezt – jól mérik fel – a jelenlegi nemzetközi viszonyok szerint – bizonyos határokon túl – nem is tehetnék meg. De szükségük sincs rá. A hatalom nekik csak a kiemelkedés, illetve az anyagiak, a dúskálás miatt kell. Nekik elég a 2006-osok szavazata. És azért immár a Jobbik sem ácsingózik.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.