Publicisztika

Bár (még mindig?) nincs új, a kormány(fő) által elfogadott egészségügyi program, néhány részlet már tisztul. Az elemzéshez az új emberminiszter, Kásler Miklós körüli történéseket, a Magyar Nemzeti Bank 180 felzárkóztatási pontját, a 2019-es költségvetés tervezetét, valamint Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének a mondásait használom.

Kányádi Sándor egyszer elmesélte a Holmi szerkesztőségében (ami Réz Pál lakása volt), hogy Csurka Istvánnal beszélgetve hirtelen rossz sejtelme támadt, és megkérdezte: – Mondd, Pista, szerinted hány román él Erdélyben? – Nem tudom – hangzott a válasz –, talán egymillió?

Elkezdődött a végső visszaszámolás.

Mit tehet az EU és mit nem a demokrácia romlása esetén?

Most (még, kifelé) nyitva vannak a határok, miért maradna bárki?

Bekerült az Alaptörvénybe a hajléktalanság betiltása, vagyis az, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

Genomszerkesztés és az emberi reprodukció címmel tette közzé jelentését július 17-én az angliai Nuffield Council on Bioethics (a szervezetről lásd keretes anyagunkat). Az ügy jelentőségét mutatja, hogy két éven belül már másodszor foglalkozott vele e neves testület. Az első, 2016-os munkájuk a génszerkesztés fogalmát, technikáit és a vele összefüggő alapvető társadalmi, etikai kérdéseket taglalta.

Milyen változást hozna, ha az ellenzék nyerné az európai és az önkormányzati választásokat?

Miért jó, hogy nálunk nyit összeszerelő üzemet a BMW?

„Az ízlés tükre, minta egy szoborhoz.” (Shakespeare: Hamlet)

Nehéz megtippelni, ki mennyit nyert ezzel a világbajnoksággal. Vajon a most rivaldafényben fürdőző politikusoknak hajt-e hasznot a közeljövőben a siker?

A kormány nevében Trócsányi László igazságügyi miniszter június 26-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatot, amely arról intézkedik, hogy az „állam tiszteletben tartja és védi az egyén magánéletét, családi otthonát és a kapcsolattartását” (T/706.).

Újabban nincs nap, amikor ne lenne ki­emelt téma a sajtóban a forint árfolyama, amely két hónap alatt jó 6 százalékot romlott az euróhoz képest.

Az október 14-én esedékes bajor tartományi választások csapdába ejtették a német belpolitikát és az Európai Unió menekültpolitikáját. Bár a június 28–29-én tartott brüsszeli Európai Tanács-csúcs, valamint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) között július 1-jén, vasárnap éjjel kötött kompromisszum ideig-óráig Angela Merkelt és a CSU elnökét, Horst Seeho­fert is megmentette a tekintélyvesztéstől, valódi megoldások sem uniós szinten, sem a német politikában nem születtek.