Publicisztika

Talán azt, amelyiken kiment egy lázas csecsemőt az égő hűtőházból? Vagy azt, ahol csendes szóval egyesíti a tágra nyílt szemmel reá figyelmező Európát? Esetleg azt, amelyiken beindítja az első hideg vízzel hajtott autót? És amikor gyorsan elkapja a süllyedő hajóból a mozgássérült nyugdíjas fejére eső kolerás téglát? Nos, mielőtt teljesen belemerülnénk annak találgatásába, hogy Kósa Lajos vajon milyen róla készített szobrot nem akarna betiltani, nézzük meg egy pillanatra e különösen kellemetlen eset nem is olyan távolra mutató összefüggéseit.

Erősödik a gyanúnk, hogy a BKV nem csak a fővárosi utazóközönség kiszolgálását tekinti feladatának, a háttérben más - kifejezetten szórakoztatóipari, már amennyiben a cirkuszt, a botránykeltést és a pankrációt ide soroljuk - ambíciók is mocorognak. És bár korábban is akadtak jelentős és következmények nélküli balhék, vízválasztónak talán 2006 nyara tekinthető, amikor megjelentek a Combinók és kis híján lebontották a Margit hidat. A Combino-ügy a társasági összezárás kulcsfigurájának, a 13 évig regnáló Aba Botond vezérigazgatónak a fejébe került. Utóda, a 2006 karácsonyán kinevezett Antal Attila sem húzta sokáig, elég volt egy gyanús - afféle családi biznisznek tűnő - használtbusz-megrendelés, hogy megromlott egészségi állapotára hivatkozva 2008 áprilisában lemondjon. Ellenben úgy tűnik, a jelenlegi főnök, a tavaly augusztusban csatasorba állított Kocsis István, aki korábban a Magyar Villamossági Műveknek és a Paksi Atomerőműnek is a vezére volt, remek kondícióban van.

Bármennyire sajnálatos, bűnözőkről nem írtam (Hátsó udvarok hentesei, Magyar Narancs, 2009. június 25.), az e cikkben szereplő V. Jóska bácsi sem volt az, hanem megbecsült darus, míg élt. Pedig vannak bűnözők az élelmiszer-forgatagban, egyet a velem vitázó szerzőtrió is megjelenít (Gál Tamás-Kajner Péter-Szabadkai Andrea: Az leszel, amit megeszel, Magyar Narancs, 2009. július 23.), a lejárt szavatosságú termékek átcímkézőjét. A Marokkóból származó, rovarirtó szerrel permetezett paprikát - mindet permetezni kell, a kérdés az élelmezési várakozási idő eltelte - importáló cég aligha volt bűnöző, legföljebb elővigyázatlan. Említhettek volna sokkal többet is, csakhogy azok mind hazaiak voltak, borzasztó körülmények között dolgozó "házi savanyítók" és húsfeldolgozók. A baj azonban százszorta nagyobb. Rendőri vagy kommandós akciókkal nem lehet fölszámolni.

A politika annyiban hasonlít a futballhoz, hogy a lelátón ülők mind úgy vélik, ők ügyesebben csinálnák. A fociban kizárt, de a politikában is kivételesen ritka, hogy a kerületi bajnokság tartalékja egyszer csak magára ölthesse a válogatott 9-es mezét.

Magyar Narancs 2009. július 16. A cikkből kitűnően John H.

Magyar Narancs 2009. július 16. Olvasva az önök kitűnő kiadványában, valamint más kevésbé kiváló kiadványokbanaz SZDSZ prominenseinek magyarázatait a párt sajnálatos elmúlásáról, mindig eszembe jut, mit írt Art Buchwald a New York Timesban a berlini fal lebontásának idején.

A kelet-európai jófej srácoknak Truman Harry óta pechjük van a demokrata elnökökkel. Az elején, nevezett seriff idején minden olyan egyértelmű volt - a világszabadság, a népeket rabigába taszító szovjet kommunizmus elleni harc, a népek önrendelkezése meg a demokratikus internacionalizmus eszméiből tökös amerikai külpolitika keletkezett. (Mondjuk sokra avval sem mentünk.) A demokraták aztán csúnyán ráfaragtak a vietnami háborúra, s attól fogva a rossz lelkiismeretből fakadó izolacionizmusuk valahogy mindig a Szovjetunió malmára hajtotta a vizet. És bár a republikánus kormányok időnkénti "reálpolitikája" is inkább a kelet-európai kis nemzetek rovására őrizte a világbékét, az, hogy a Szovjetunió már rég beomlott volna, ha hagyják, mégiscsak egy republikánus géniusznak esett le; és ezért, bármennyi esze is volt vagy nem volt Ronald Reagannek, örök hálával tartoznak neki a szabadság kelet-európai barátai.

Parasztbűnözők? A hazai élelmiszerek biztonságát vonja kétségbe, különösen a kistermelőktől származó gyümölcsöktől, zöldségektől, húsoktól óvna minket Kun István Hátsó udvarok hentesei - Tévhitek az élelmiszer-biztonságról című cikkében (Magyar Narancs, 2009. június 25.). Azt a - meglátása szerint - tévhitet igyekszik eloszlatni, miszerint a hazai élelmiszer biztonságosabb az importnál.

A Népszabadságban (2009. július 3.) olvasom a gyászjelentések között: Kövesi Endre "Bandi" író, költő, újságíró, matematikus 2009. május 31-én elhunyt. Temetése a Rákoskeresztúri Köztemetőben 2009. július 14-én, 9 órakor.

A többször módosított 1978. évi IV. törvény, ismertebb nevén a büntető törvénykönyv (Btk.) két tényállására hívta fel a figyelmet Tóth Mihály büntetőjogász tíz nappal azután, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és mozgalmat.

Magyar Narancs, 2009. július 2. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2009.

Magyar Narancs, 2009. július 16. K.

Hétfőn ismét nagy napja volt az utóbbi időben megbízhatóan ellenséges magyar-szlovák politikai kapcsolatoknak. Budapesten a parlamenti pártok közös nyilatkozatban szorgalmazták a szlovákiai nyelvtörvény visszavonását, lévén az magyar- és kisebbségellenes. Nemes cselekedet ez részükről - szlovák ügyekben nem is az első, ám a maga nemében (parlamenti összefogás) egyedülálló.

Bár különösebb illúzióink nincsenek e tárgyban, hátha mégis úgy van, hogy összefüggéstelen ostobaságokat beszélve nem lehet választást nyerni, vagy legalábbis nem érdemes. De fogalmazhatunk pozitívan is: a választási győzelemért induló talán nagyobb eséllyel fut neki, ha kérelméhez valamiféle összefüggő világképet is mellékel, mely nem csak a társadalom ideálisnak vélt állapotát skicceli fel, de a realitásokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel is számot vet. (Nem igaz egyébként cikkünk első félmondata: vannak illúzióink.)