Tarlós nem bízik a kormányban, inkább eladósítja Budapestet

  • Király Dávid
  • 2017. szeptember 21.

Liberális szemmel – Republikon

A metrófelújítás első szakasza után megmaradó pénz a folytatáshoz édeskevés lesz.

Amikor Tarlós István megannyi elbukott közbeszerzést követően legutóbb a kormányhoz fordult a 3-as metró felújításához szükséges többletforrásokért, nagyjából azt a választ kapta, hogy a már korábban megítélt 137,5 milliárd forintból a metróvonalat fel lehet és fel kell újítani. A kormány cinizmusát jelzi, hogy ez az állítás a nyár eleji elhangzásakor sem volt igaz, és ezzel tisztában is voltak.

Az állomások három szakaszra bontott felújítására, illetve az alagút rekonstrukciójára kiírt megannyi sikertelen tender megmutatta, hogy a rendelkezésre álló pénz nemhogy az észak–déli metró teljes felújítására nem elég, de még az alacsonyabb műszaki tartalmú, ha úgy tetszik, fapados felújításra sem. Hiába hagyják el a biztosítóberendezések cseréjét, valamint marad el nyolc állomás akadálymentesítése, a rekonstrukció 137,5 milliárd forintból nem valósítható meg.

Hiába írta ki a BKV az első, sikertelen tender után a következőt már a részletes kiviteli tervekre, a legrosszabb állapotú középső és déli szakaszok felújítására így is a mérnökárakat (azaz a főváros becslését) csaknem 50 százalékkal meghaladó ajánlatok érkeztek. Mivel az alagút és az északi állomások rekonstrukciójára beadott ajánlatok „csak” 15, illetve 23 százalékkal magasabbak a tervezettnél, a főváros a munkamenet megfordításáról döntött: a felújítást az egyébként legkevésbé elhasznált északi szakasszal kezdik.

A 15 és 23 százalékos költségnövekedést ugyanis a főpolgármester kezelhetőnek nevezte, ez a kezelhetőség azonban nyilván azt jelenti, hogy a két részberuházás többletköltségeit a beruházó BKV a másik két részprojektre szánt forrásokból fedezi. Leegyszerűsítve: a főváros már a projekt első részére elkölti a teljes beruházásra szánt összeg jelentős részét, úgy, hogy a rendelkezésre álló forrás eleve nem elegendő.

Noha a középső és a déli szakasz rekonstrukciójára újabb tendert írnak ki, a városvezetés részéről naivitás volna azt várni, hogy harmadszorra a becsült mérnökárnak megfelelő ajánlatok érkeznek, figyelembe véve, hogy a második, immár a kiviteli tervekre (azaz a lényegesen pontosabban becsülhető költségekre) kiírt tenderekre adott ajánlatok is a tervezett költségek másfélszeresére rúgnak. Azaz az első két részberuházás után megmaradó pénz a folytatáshoz édeskevés lesz.

A főpolgármester által előszeretettel szidalmazott sajtó és ellenzék tehát joggal veti fel, hogy a városvezetés úgy kezd neki a metrófelújításnak, hogy a munka befejezéséhez szükséges pénz még nem áll rendelkezésére. Nem áll messze a valóságtól az, aki hazárdjátéknak nevezi a városvezetés módszerét, jóllehet valóban nehéz elképzelni, hogy az ország legforgalmasabb vasútvonalának rekonstrukciója pénzhiány miatt félbemarad. A kérdés az, miben bízik Tarlós.

(Ezen a ponton Tarlós nem létező vádakat, el nem hangzott állításokat cáfol. Budapestinfónak nevezett sajtótájékoztatóján, szeptember 8-án a főpolgármester azzal az általa az ellenzéknek és a sajtónak tulajdonított állítással hadakozott, miszerint a metrófelújítás el sem kezdődik. Miközben vélhetően pontosan tudja, hogy nem a projekt megkezdésének finanszírozása kérdéses, hanem a felújítás befejezése, és a rendszeresen elhangzó kritikák is erre vonatkoznak.)

Mindeközben Tarlós az ATV Egyenes beszéd című műsorában augusztus 31-én mintegy mellékesen elismerte, hogy a rendelkezésre álló 137,5 milliárd forint nem lesz elég, és azt is elmondta, hogy a többletköltségeket a főváros az értékpapírokban lévő – nem mellesleg a városvezetésen kívül mindenki más számára ismeretlen – tartalékokból, valamint – és itt a lényeg – az Európai Beruházási Bank (EIB) 100 milliárd forintos hitelkeretéből tervezi finanszírozni.

Vagyis Budapest vezetése már nem bízik abban, hogy a kormány többletforrásokat biztosít, és a metrófelújítást a fővárost eladósítva tervezi megvalósítani. Különösen érdekes ezt annak a főpolgármesternek a szájából hallani, aki a beruházás immár hét éve tartó késlekedését épp az elődje által felhalmozott adósságállományra vezeti vissza, keretet adva ezzel ennek a már megkezdése előtt ezer sebből vérző beruházásnak.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.