Rendszerhiba – Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ százmilliós bírsága

  • Magyar Krisztián
  • 2018. február 11.

Riport

Miközben egy rakás pénzt kiad külsősöknek közbeszerzési tanácsadásért, és van egy erre a célra fenntartott állami cég is, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ több, általa kiírt kórházi közbeszerzés súlyos szabálytalanságai miatt százmilliós bírságot fizethet.

Máig késik a hazai kórházakba szánt számos lélegeztetőállomás, új ágyak, mikrobiológiai laborberendezések és aneszteziológiai munkaállomások szétosztása azért, mert a beszerzésekért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) – legalábbis az eljárások mai állása szerint – törvénysértésen kapták. Az ÁEEK-t olyan vállalkozások jelentették fel, amelyek egyebek közt azt gyanították, hogy a kiírásokat szándékosan úgy alakította a kórházellátó, hogy azok egy bizonyos beszállítói körnek kedvezzenek. Csak 2017-ben öt nagyobb értékű beszerzés miatt döntött úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB), hogy pénzbírságot is kiszab: a büntetések összértéke pontosan 100 millió forint, igaz, a kórházellátó minden KDB-határozatot megtámadott a bíróságon. Csakhogy a bírósági eljárások miatt még tovább húzódnak az érintett egészségügyi beszerzések.

Túl olcsó volt

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) jogutódjaként 2015 márciusában létrejött ÁEEK egyik legfontosabb feladata, hogy a központosítás után az állami tulajdonú vagy fenntartású egészségügyi intézmények, országos gyógyintézetek felett gyakorolja a fenntartói jogokat. A nagyobb – hazai és európai uniós finanszírozású – közbeszerzéseket nem az egyes egészségügyi intézmények, hanem a központ szervezi meg és bonyolítja le. Ettől a változtatástól a kormány azt várta, hogy gördülékenyebb és hatékonyabb lesz a rendszer.

Az elkaszált közbeszerzések egyikéről augusztus legvégén számolt be korrupcióinfóján Hadházy Ákos (LMP): az ÁEEK 1,723 milliárd forintot szánt arra, hogy kórházaknak vegyenek – egyebek közt – lélegeztetőgépeket és monitorrendszereket. (Az összeget nem közölték a közbeszerzési kiírásban, az csak a későbbi jogorvoslati eljárás során derült ki.) A gépekre kiírták a közbeszerzést, érkeztek is ajánlatok: a GE Hungary 991 millió forintért teljesítette volna a megrendelést, az utána következő Avas Egészségügyi Centrum 1,71 milliárdért, míg a Novel Medix Zrt. 1,78 milliárd forintot kért volna az eszközökért. Volt még egy jelentkező, de az már 1,94 milliárd forintért vállalta a beszerzést.

Az ismert világcég magyar leányvállalata, a GE Hungary a második jelentkezőnél is több mint 700 millió forinttal olcsóbb ajánlatot adott. Hiába. A kórház­ellátó megsemmisítette a közbeszerzést, és újat írt ki. A GE ezt követően a Közbeszerzési Hatóságnál megtámadta az ÁEEK döntését, jogorvoslati beadványukban egyebek mellett kifejtették, hogy ők „a valós piaci áraknak megfelelő ajánlattal” jelentkeztek a közbeszerzésre, az ÁEEK által megadott 1,7 milliárd forint körüli tervezett beszerzési keret indokolatlanul magas volt, mint ahogy a többi jelentkező cég ajánlata is. Hosszasan részletezték azt is, hogy a megsemmisített eljárás után kiírt második közbeszerzésben mely paramétereket változtatta meg az ajánlatkérő – feltehetően azért, hogy azoknak már ne tudjanak megfelelni a GE berendezései.

Az ÁEEK nem tudta megfelelő indokokkal alátámasztani az első közbeszerzési kiírás érvénytelenítését, és azt sem, miért kezdett új eljárásba más feltételek megszabásával. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezért 50 millió forintra büntette a kórházellátót. A bírság jogszerűségét vitatja az ÁEEK, így bírósághoz fordult jogorvoslatért. Információink szerint a bírósági eljárás folyamatban van, így tovább húzódik a beszerzés, és az új lélegeztetőgépekhez máig nem jutottak hozzá a kórházak.

Németh László, az ÁEEK igazgatója

Németh László, az ÁEEK igazgatója

Fotó: MTI

Büntetések sora

Hasonló a helyzet másik négy, nagyobb értékű kiírásnál is; ezeknél szintén bírságolt a hatóság, de az ÁEEK nem ismeri el a mulasztást, és perre ment. Ezeknél összességében 50 millió forintnyi bírságot vitatnak, a legnagyobb tétel 30, a legkisebb 5 millió forint értékű. A mikrobiológiai laborberendezések 30 milliós büntetéssel zárult beszerzési pályázata kapcsán több ajánlattevő egyértelműen leírta, hogy szerintük a kiírást úgy alakította az ÁEEK, hogy azzal egy adott cégnek kedvezzen. Az ügyben a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete is kiadott egy állásfoglalást: eszerint az ÁEEK támasztotta feltételek nem felelnek meg a szakmai követelményeknek. Kerestük az egyesület vezetőségét a témában, de azt írták, az állásfoglalásukban közölteknél nem akarnak többet mondani.

Számos orvostechnikai eszköz – egyebek közt 1200 kórházi ágy, matracok, tolókocsik, gyógyszer­osztó kocsik – beszerzése és üzembe helyezése sem sikerült eddig. A képlet itt is hasonló: a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint az ÁEEK túl szűkre szabta a pályázat feltételeit, ezzel korlátozta a versenyt, amiért a KDB tavaly októberben 10 milliós bírságot rótt ki.

Ötmillió forintjába kerülhet a kórházellátónak, hogy rosszul írt ki egy közbeszerzést 190 aneszteziológiai munkaállomás megvételére. A döntőbizottság októberi határozata szerint jogsértő volt a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás, mert nem volt kellően egyértelmű és pontos ahhoz, hogy biztosított legyen az egyenlő esélyű és megfelelő ajánlattétel, így az elbírálás sem lehetett érvényes. Az eljárást egyébként itt is a GE Hungary kezdeményezte, miután az ÁEEK kizárta a céget a közbeszerzésből; ezt a központ azzal indokolta, hogy a GE kínálta berendezések nem felelnek meg a kiírás paramétereinek. Szintén 5 millió forintos bírságot kapott a kórházellátó egy másik közbeszerzés miatt; ebben lélegeztető munkaállomások leszállítására kértek ajánlatot, de – legalábbis a hatóság szerint – ismét szabálytalanul zártak ki egy piaci szereplőt.

A legnagyobb, 50 milliós büntetés után több ellenzéki párt – Jobbik, LMP, MSZP – politikusa kommentálta az ügyet, és mindannyian azt sugallták: tudatosan írták ki úgy a közbeszerzéseket, hogy azok egy bizonyos körnek kedvezzenek. Több olyan vállalkozás is van a piacon, amelyet a szakmán belül csak „csomagolócégeknek” neveznek, és amelyek abból élnek, hogy a mások által gyártott eszközöket beszerzik, majd busás haszonnal adják tovább. Az ÁEEK megbírságolt eljárásainál sem kizárt, hogy egy ilyen cég helyzetbe hozása is szerepet játszott a közbeszerzési kiírások összeállításakor. Hogy tényleg irányított vagy csupán szakmailag hibás közbeszerzésekről van-e szó, az soha sem fog minden kétséget kizáróan kiderülni – mindenesetre furcsa, hogy csak 2017-ben úgy sikerült összeszedni a 100 millió forintos büntetést, hogy az ÁEEK óriási összegeket költ külsős közbeszerzési tanácsadókra; és éppen ezek a külsősök működtek közre azoknál a közbeszerzéseknél is, amelyeket tavaly elkaszált a Közbeszerzési Döntőbizottság.

Nagy pénzek külsősöknek

Mint megtudtuk, az ÁEEK 2016-ban és 2017-ben nagyjából 2 milliárd forint értékben kötött közbeszerzési tanácsadói szerződéseket. Ezek között több olyan megállapodás is van, amelyekben a közbeszerzési tanácsadás és az eljárások levezénylése mellett más feladatok, például adatfeldolgozás is szerepel, és a szerződések számos esetben több évre szólnak. Ez a körülbelül 2 milliárd forint annak fényében is hatalmas összeg, hogy az ÁEEK 2016-ban és 2017-ben több mint 74 milliárd forint értékű beszerzést vezényelt le. Az egyik legtöbb megbízást az a Juratio Közbeszerzési, Tanács­adó és Szolgáltató Zrt. kapta, amely a 2017-ben megbírságolt öt közbeszerzés közül négyben vállalt szerepet. A kórházellátó megállapodásainak összesítésében az látszik, hogy a Juratióval összesen 185,6 millió forint értékben szerződtek. A lapunknak elküldött adatokból kiderült, hogy az 5 millió forintos büntetéssel és egyelőre eredménytelenül záródott aneszteziológiai munkaállomások beszerzéséhez adott szaktanácsadásért cserébe a Juratio 15,2 millió forintot kap az ÁEEK-tól. A többi megbízást mutató soroknál nem szerepel, hogy melyik közbeszerzési tanácsadásért kapták az ott feltüntetett összeget, de azt tudjuk, hogy az összesen 100 millió forintos bírsággal záruló közbeszerzések közül 90 milliót olyanoknál szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, amelyeknél a Juratio működött közre. (Hangsúlyozzuk: a bíróság még felülbírálhatja e döntéseket, illetve az összegeket.)

A külsős közbeszerzési tanács­adásra lekötött óriási összeg annak fényében is meglepő, hogy a kórházellátó alá tartozik az állami tulajdonban lévő Egészségügyi Szolgáltató Zrt. (ESZ), amely elvileg azért működik, hogy közbeszerzési szolgáltatásokat nyújtson az ÁEEK-nak és az általa fenntartott intézményeknek. A központ által közzétett szerződések között több olyan is szerepel, amelyet közbeszerzési tanács­adásra kötöttek 2016-ban és 2017-ben az Egészségügyi Szolgáltató Zrt.-vel, ezek összértéke 319 millió forint. Megkérdeztük az ÁEEK-t, hogy miért van szükség ennyi külsős tanácsadóra, ha ott van az ESZ. A válaszban egyebek közt leírták, hogy az ESZ tevékenysége nem terjed ki az európai uniós forrásból megvalósuló beruházásokra, az ÁEEK-nak pedig nincs annyi embere, hogy ezt szakszerűen felügyelni tudja, ezért kell bevonni hivatalos közbeszerzési tanácsadókat. Azt is kiemelték, hogy a tanácsadói szerződésekre szánt összegekkel már az egyes EU-s pályázatok beadásakor kalkuláltak a benyújtók, és a jogszabályok is előírják hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonását.

A büntetések kapcsán arról is érdeklődtünk az ÁEEK-nál, hogy a közbeszerzések szakmaiságáért felelős külsős cégek számíthatnak-e valamilyen következményre akkor, ha a bíróság is megállapítja, hogy jogos volt a KDB elmarasztalása. Az ÁEEK tájékoztatása szerint külön pénzbüntetéssel nem sújthatja a vele szerződött szakértői cégeket, és egyébként is, meg kell várni a jogerős döntéseket, a központ ezt követően határoz a továbbiakról. A szerződéseket nem mondták fel, már csak azért sem, mert „a tanácsadóknak kötelezettségük a peres eljárások során is biztosítani az eljárással kapcsolatos közbeszerzési szakértelmet”.

Levágás

Az 50 millió forintos büntetésről Lázár János kancelláriaminiszter még határozottan nyilatkozott az egyik kormányinfóján, érdemes idézni: „Az a kérdés, hogy azok, akik kihozták az egyébként később felfüggesztett és megbírságolt döntést, melyik büntetést érdemlik: a fej, a fül vagy egyéb testrész levágását. Na, ez a kérdés. Nem a rendszer rossz, félreértés ne essék, mert a rendszer megvédte az állam érdekét, a költségvetést. Az a kérdés, hogy akik a döntést hozták, amelyet a közbeszerzési hatóság felfüggesztett, azoknak a kollégáknak mi lesz a sorsuk, ezt kell megvizsgálni.” (Az ÁEEK igazgatója most is ugyanaz a Németh László, aki a Lázár-nyilatkozat idején vezette az intézményt, és megbízható információk szerint mindkét füle megvan még.)

Később az egészségügyért felelős államtitkár már visszafogottabban fogalmazott. A Hír Tv-nek nyilatkozó Ónodi-Szűcs Zoltán – aki korábban a kórházellátót vezette – nem tudja, mi volt a baj a pályázatokkal, és nyugtalanítják a bírságok. „Ebben az évben valamilyen oknál fogva – amit én sem értek, és nem tudok – fennakadtak a rendszeren ügyek. A hatóság végzi a dolgát, ezt vitatja az állami fenntartó. Meg kell várni, hogy mi a végeredménye, a dolog engem is nyugtalanít egyébként, hiszen korábban erre eddig nem volt példa, meg kell várni, hogy mi történik a bíróságon” – hangsúlyozta az államtitkár, aki elismerte, a jogi eljárások lassítják a közbeszerzéseket.

A képmutató

Önmagában is szomorú, hogy a közbeszerzési szabálytalanságok miatt csúsznak a több milliárd forint értékű egészségügyi eszközbeszerzések, de az ügy politikai utóélete, ha lehet, még elkeserítőbb. Az Országgyűlésben olyan mondatok repkedtek a téma ürügyén, amelyeken azok is meglepődhettek, akik az évek alatt immunissá váltak a NER valóságával szemben. Hadházy Ákos a miniszterelnöktől októberben azt próbálta megtudni, hogy mit gondol a lélegeztetőgépek szabálytalan beszerzése miatti 50 milliós bírságról. Orbán Viktor önmagához képest is meglepő válasszal állt elő: a kormányfő szerint Hadházy a közbeszerzést megtámadó GE Hungary fizetett lobbistája: „Mennyi pénzt kapott ön ezért? Hogy képzeli ezt? Hogy képzeli, hogy egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban valamelyik cég érdekében a magyar parlamentben lobbizik? (…) Ennél korruptabb ügyet – pedig itt ülök már jó néhány év óta – én még nem láttam. Szégyellje magát!” Orbán Viktor azt is mondta még, hogy vizsgálatot kér Hadházy ellen, de hogy milyet és hol, azt máig nem tudni. Az LMP-s politikus ezután a Fővárosi Törvényszéken feljelentette a miniszterelnököt jó hírnév megsértéséért. Ha valamilyen csoda folytán nyerne Hadházy, akkor a kormányfőnek levélben kellene tőle bocsánatot kérnie.

Figyelmébe ajánljuk