Skandináv krimik éjszakája

  • 2013. június 26.

Snoblesse

Jön Erlendur felügyelő – Baltasar Kormákur Vérvonalát vetítik.
false

Hosszan sorolhatnánk kedvenceiket a skandináv krimik zimankós világából; ott van Henning Mankell Wallanderje, Jo Nesbo alkoholista Harry Hole-ja, Stieg Larsson Lisbeth Salanderje vagy Karin Fossum Sejer felügyelője. És ami egyetlen felsorolásból sem hiányozhat, az az izlandi Arnaldur Indriðason kreálmánya, az örökké búvalbélelt, gyűrött és emberi társaságban nehezen felengedő Erlendur nyomozó. „Elég nagy volt az ellenállás. Krimi és Izland? – ez a két dolog valahogy nem fért össze az emberek fejében. Az általános vélekedés szerint ugyanis semmi izgalmas nem történik Izlandon, illetve Reykjavíkban. Legalábbis semmi olyan, ami egy krimi kontextusában használható lehet. Idő kellett, míg meggyőztem őket az ellenkezőjéről. A Vérvonallal azonban megtört a jég” – nyilatkozta lapunknak adott interjújában a szerző (a teljes interjú itt) a ma már világhírű, minden repülőtéren kapható sorozatról, melynek sikeréhez a Vérvonalból készült film (kritikánk itt) is hozzájárult. A filmet az immár Hollywoodban vitézkedő Baltasar Kormákur rendezte (interjúnk vele itt) – a vetítés után Csejk Miklós filmtörténész-újságíró várja a közönséget egy baráti csevejre.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.