Szinte példátlan csereberére került sor a napokban, amikor a venezuelai ellenzék legismertebb arca, María Corina Machado az amerikai elnök Donald Trumpnak ajándékozta a Nobel-békedíját. A Fehér Ház ura szerényen el is fogadta az érmet, hiszen ő volt az, aki elfogatta Nicolás Madurót – arról már mindketten tapintatosan hallgatnak, hogy a venezuelai diktátor politikai rendszere érintetlen, még a bútorokat sem cserélték le.
Noha a Nobel Alapítvány és Alfred Nobel végrendelete kiköti, hogy a díjtárgy csakis a díjazottat illeti, és nem lehet másnak átadni, nem példanélküli, hogy az elismerés kedvezményezettje másnak adta vagy ajándékozta azt. Az orosz Novaja Gazeta újságírója, Dmitrij Muratov elárverezte a Nobel-érmét, és az ebből befolyó 103 millió dollárt 2022 júniusában, az Ukrajna elleni orosz invázió után négy hónappal az UNICEF ukrán gyerekeket segítő alapjába helyezte. Niels Bohr és August Krogh dán fizikusok medáljait egy finn civil segélyszervezet javára árverezték el 1920-ban és 1922-ben. Talán Max von Laue és James Franck medáljainak van a legkalandosabb története: a német fizikusok Bohrnak adták azokat a világháború idején, majd
a szintén Nobel-díjas Hevesi György magyar kémikus feloldotta őket savban, hogy ne kerüljenek náci kézre. Később az aranyből a Nobel-bizottság újra kiöntötte a medálokat.
Puszta gyakorlatiassággal magyarázta James D. Watson kutatóorvos, hogy 2014-ben elárverezte a kitüntetését a Christie’s aukciósházban, és 4,8 millió dolláros árát a kutatásaiba forgatta vissza. Minden jó, ha a vége jó: az érmet Aliser Uszmanov orosz üzletember vette meg, és visszaadta a tudósnak, akinek mindössze a sajtóban is pompásnak mutatkozó ceremóniára kellett elfáradnia Moszkvába. (Azóta a történet mindkét szereplője páriastátuszba került: Watson azért, mert nehezen védhető kijelentéseket tett az afrikai emberek intelligenciájáról, Uszmanov pedig a háború után került szankciós listára.)
A Nobel-békedíj történetében számos vitatott megérdemelt díjazottat találunk. 1973-ban Henry Kissinger elismerése a vietnami háború béketárgyalásaiért kisebb botrányt okozott, több bizottsági tag lemondott az amerikai külügyminiszter a kambodzsai bombázásokban betöltött szerepe miatt, a másik díjazott, Lê Đức Thọ pedig visszautasította azt; de Kissingert ez nem tántorította vissza attól, hogy elfogadja. De Barack Obama békedíja sem tetszett mindenkinek, a Nobel Intézet korábbi igazgatója, Geir Lundestad nyíltan megalapozatlannak és korainak nevezte; persze senki nem hangosabb kritikusa a volt demokrata elnöknek, mint Trump.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
