Átadták az idei Libri irodalmi díjakat

  • narancs.hu
  • 2020. május 13.

Sorköz

„Van egy író és van egy tudós, mindketten a világról akarnak megtudni valami alapvetően fontosat.”

Ma ötödik alkalommal adták át a Libri irodalmi díjakat az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyvei alapján. 2020-ban a zsűri és a közönség is egy-egy regényt emelt ki a tíz döntős mű közül.

Ennek alapján a Libri irodalmi díj nyertese 2020-ban Láng Zsolt Bolyai című regénye, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes átadóját május 13-án este tartották – a rendkívüli helyzetre való tekintettel a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán.

Láng Zsolt

Láng Zsolt

Fotó: Gálos Viktor

A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak. A döntős könyvek között találunk hat regényt, Barnás Ferenc, Darvasi László, Grecsó Krisztián, Láng Zsolt, Péterfy Gergely és Závada Pál tollából, három novelláskötetet, Babarczy Eszter, Bodor Ádám és Tóth Krisztina műveit, továbbá egy verseskötetet Nádasdy Ádámtól.

„A Libri felelőssége, hogy minél szélesebb közönséggel ismertesse meg a kortárs magyar irodalom legjobb műveit. A mostani rendkívüli helyzet sem tántorított el minket attól, hogy a Libri irodalmi díjakkal felhívjuk a figyelmet a valóban értékes és fontos könyvekre, hogy azok méltó ismertségre tegyenek szert, és felkerülhessenek minden irodalombarát könyvespolcára. A karanténhelyzet sem okozott ebben törést, online zsűriztünk és online adtuk át a díjakat. A díjak presztízsértékét mutatja, hogy idén rekordszámú, több mint 34 000 szavazat érkezett a tíz döntős műre. Tavaly megemeltük a díjakkal járó támogatás összegét, így már 2 millió forint pénzjutalom és 30 millió forint médiatámogatás fölött rendelkezhetnek a nyertes könyvek szerzői.” – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója.

A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 180 képviselője tett javaslatot, hogy a 2019-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások.

Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja így nyilatkozott a díjazott mű kapcsán: „Van benne élet és halál, élet és szerelem, élet és tudomány, élet és irodalom. Van egy író és van egy tudós, mindketten a világról akarnak megtudni valami alapvetően fontosat. Világtanon dolgoznak ugyanis a maguk módján mindketten. Szóval tudósregény is ez, aparegény, művészregény, útirajz, történelmi regény, és még krimi is van benne. Izgalmas, nagyon olvasmányos, rejtélyes, sőt humoros és erotikus. Bravúros dialógusokat is kapunk. Burkolt önéletrajz s egy regény arról, hogyan születik a regény. Mindez egyetlen szóban összefoglalva: Bolyai.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.