„Verseik mélyen személyes szembenézések azokkal a szerepekkel, amelyeket betöltöttek: a polgár, a leány, az anya, valamint a viharos történelmi korszakok tanújának szerepével” – olvasható az Under a Pannonian Sky (Pannon ég alatt) című, frissen megjelent költészeti antológia fülszövegében. A Seagull Books által kiadott kötet Balla Zsófia, Beney Zsuzsa, Gergely Ágnes, Hervay Gizella, Nemes Nagy Ágnes, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Székely Magda, Takács Zsuzsa és Tóth Krisztina angol nyelvre fordított verseit közli. A könyv megjelenéséről hírt adó Könyves Magazin kiemelte, hogy a szerkesztő, Ottilie Mulzet kortárs magyar szerzők, többek közt Krasznahorkai László, Schein Gábor, Földényi László, Tóth Krisztina fordítója, és az antológiában szereplő költőnők között vannak már ismertek és olyanok is, akiket most először mutatnak be az angol nyelvű olvasóknak.
Jelentős fejlemény, hogy Hervay Gizella (1934–1982) bekerült a válogatásba. Az ő hazai ismertségére például az is jellemző, hogy tavalyelőttig szülővárosában, Makón nem volt emlékhelye. 2024-ben, születésének kilencvenedik évfordulóján a József Attila Múzeum mellett emlékpadot avattak a tiszteletére.
Születési dátuma is tévesen szerepelt az életrajzokban. A Transtelex tavaly októberben írt arról, hogy a korábban feltüntetett 1934. október 10-e helyett valójában 1934. október 14-én született a költőnő. Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, a 2003-ban megjelent Hervay-monográfia szerzője pontosította ezt az adatot, miután minden kétséget kizáró bizonyítékok jutottak el hozzá Hervay Gizella testvérétől, Katalintól, a makói levéltártól, és kezébe került Hervay Gizella saját, kézzel írt adatlapja is, amelyet a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon számára írt, abban is október 14-e olvasható.
A költőnő nagyapja, Hervay István (1861–1938) Csanád megye aljegyzője, főjegyzője volt, majd alispánja lett. A helyi színház, a kórház és a diákotthon megépítésének kezdeményezői között tartják számon, nevét utca viselte egy időben Makón. Hervay Gizella tehát ott született, és Budapesten halt meg 47 évesen. Ám élete nagyrészt Erdélyben, Romániában telt, főként Kolozsváron és Bukarestben.
„Erről a Hazulról haza című öninterjújában beszél Hervay legrészletesebben, az ebben leírtakat egy Hervay Katalinnal, Gizella testvérével készített beszélgetésben próbáltam pontosítani” – írta a Narancs.hu kérdésére Balázs Imre József. – „A bohém, bankhivatalnok apa, aki Makón, majd Győrben, később Budapesten dolgozott, a második világháború idején elvált Hervay anyjától. Az anya a Szilágyságban, Zsibón vállalt munkát, ami akkor, a háború alatt Magyarország része volt. A három Hervay-lány más-másképpen vészelte át ezt az időszakot, a nagyobbak, így Gizella is, rokonoknál, illetve különféle iskolákban. Csak a legkisebb, csecsemőkorú testvért vitte magával az anya első körben Erdélybe. Katalin, majd Gizella csak később, és külön-külön kerültek át Erdélybe. A Hazulról haza azt meséli el, hogy
az anyja kérésére gyakorlatilag vasutasok csempészték át a gyermek Hervay Gizellát az országhatáron, illegális határátlépőként.
Ez később sokféle bonyodalomhoz is vezetett, például a Hervay-lányok állampolgársága sokáig nem volt egyértelműen rendezett. De iskolába a háború után Zsibóra, majd Zilahra jártak.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
