Sport

A portugáliai foci Eb egyik kellemes meglepetése volt, hogy a szurkolók stadionokon kívüli mozgolódásairól keveset lehetett hallani. Ez minden bizonnyal annak a több évtizedes munkának is köszönhetõ, amit az európai szakemberek végeztek annak érdekében, hogy a mérkõzések valóban a bírói sípszóval érjenek véget.

Huszadszor rendezték meg Visegrádon a Nemzetközi Palotajátékokat - fõként a lacikonyhások, a jelmezes retrofegyver-mániások és számtalan rajongójuk nem kis örömére. A rendezvényen többek között az is kiderült, hogy a ló is megbotlik - már ha ezzel kellõ számú nézõ elõtt égethet be egy neves sportembert.

Bõ három hete azt jósoltuk: az Eb-t Franciaország, Csehország vagy valaki más nyeri. Telibe trafáltunk, a teljesen esélytelen Görögország a döntõben a házigazda Portugáliát 1-0-ra verve, általános elképedésre megnyerte a trófeát.

Már csütörtökön este elkezdõdött. A máskor zsúfolásig tömött tengerparti korzók, utcák, sikátorok kihaltak: Hellász népe otthon vagy tavernák kivetítõin, a turisták 90 percig szállodai szobájukban, apartmanjukban nézik az elõdöntõt, de a hosszabbítás után mindenki benyomul a kocsmába ünnepelni.

Ricardo - Szeitaridisz, Campbell, Laursen, Cole - Poborsky, Maniche, Deco, Zagorakisz - Tomasson, Baros. Így áll fel az Eb válogatottja a Rekord sportújság szerint a negyeddöntõket követõen, három meccsel a vége elõtt.

Egy hétnek kellett eltelnie, hogy végre valami számottevõ történjen: jó-jó, azért a görögök, Larsson fejes gólja, Van Nistelrooy lehetetlen mozdulata vagy a Nagy Francia Feltámadás az angolok ellen valami volt, de idefelé a repülõn azért visszasírtuk a négy évvel ezelõtti jugó-spanyol, portugál-angol és szlovén-jugó meccset.

Kiábrándult portugálok, brutális retrofrizurák, egyelõre sikertelen lokális drogváltási stratégia, francia csoda és szegény csokker Beckham - ennyi egyelõre a foci Eb mérlege, de mint tudjuk, a java még hátravan.

Egyes szakemberek hajlamosak egy város fejlettségét a megépített kerékpárutak hosszával, illetve a biciklivel közlekedõk arányával mérni. Budapest egyik viszonylatban sem dicsekedhet elõkelõ helyezéssel.

Páros év, tehát foci a nyárelõn: olimpiai év, tehát Európa-bajnokság. Ráadásul Dél-Európában, ahol rajongásig imádják a futballt.

Rég elmúltak már azok az idõk, amikor a fõvárosi meleg férfiaknak nyilvános vécékben, néhány "alternatív" presszóban és zártkörû házibulikon kellett hajkurászniuk egymást. Budapestet ma sokszínû melegélet jellemzi, számos nyilvános találkahely közül választhatnak a kan-csókra vágyó homoszexuális hímek. Vegyük hát számba õket!

Az UEFA döntése, hogy az idei BL-döntõt Gelsenkirchenben rendezi, az igazi futballturisták számára tökéletes döntés volt, hiszen kizárólag csak a meccsre kellett koncentrálni. A város legkevésbé sem tartozik az utazási irodák hagyományos célpontjai közé. Nem lehet olyan vastag egy Németországról szóló útikönyv, hogy említse. Jellemzõ, hogy a fináléra megjelentetett hivatalos kiadvány a környék három nevezetessége között - két esseni látnivaló mellett - egy duisburgi ipari parkot ajánl figyelmünkbe.

Jelentõs érdeklõdés kísérte az idei "IFBB-EBFF Férfi Testépítõ és Vegyespáros Európa Bajnokságot", továbbá a mintegy mellékesen zajló termékbemutatót és vásárt. Jelentjük, nekünk, nyiszlett laikusoknak van még hova fejlõdnünk.

Sportnak azért nem nevezném - mondja egy tapasztalt hajdani válogatott, az egyik rivális kormányosa, ami valószínűleg igaz, de nem fontos.

Biztatóan indult: a magyar hokilegendárium szerint az első gól a világtörténelemben, amit a hoki feltalálói európai csapattól kaptak, magyar találat volt: 1933. február 23-án Margó György, a Budapesti Korcsolyázó Egylet hokijátékosa klubtársa, Minder Sándor átadásából vágta a kanadai hálóba a korongot a csehszlovákiai világbajnokságon.