150 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet a Nemzeti Színház, a nagyszínpadi előadások közönségének csak a fele volt fizető néző

  • narancs.hu
  • 2019. július 7.

Színház

Ehhez képest Vidnyánszky színháza több mint 2 milliárd forint állami támogatásból gazdálkodott.

Több mint 2 milliárd forint állami támogatást kapott 2018-ban a Nemzeti Színház: 1,8 milliárdot működésre, valamint különböző jogcímeken az Emmitől és a Nemzeti Kulturális Alaptól még ráadásként – többek között ez derült ki az intézmény éves jelentéséből.

Csakhogy 150 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet a színház – írja a hvg.hu. Vidnyászkyék száz millió forintot szedtek össze tavaly jegybevételből, ami még 2017-es összegnél is kevesebb 15 millióval.

Nem véletlenül küzdött a Nemzeti Színház igazgatója olyan elszántan a tao-támogatás megszüntetéséért...

Ehhez képest a tao-támogatás pótlásaként a Nemzeti Színház idén 400 millió forintot kapott az erre a célra létrehozott alapból.

A teátrum beszámolójából az is kiderül, hogy eszerint kongana az ürességtől a Nemzeti Színház, ha csak a jegyvásárlókra számítanának: mivel a nagyszínpadon csupán a jegyek felét sikerült az előző évben értékesíteni, a többit főleg ingyenjegyes diákokkal töltötték fel papíron.

Az intézmény kisszínpadain valamivel jobb volt a helyzet, de „vattázás nélkül” ott is üres maradt  volna minden ötödik szék.

A színház valamennyi játszóhelyének évi 396 előadására csupán 64 ezren váltottak jegyet tavaly, a látogatottságot viszont a "vattázás" segítségével, 107 ezerre sikerült feltornászni, elvileg. (Az különösen nehezen lenne ellenőrizhető, hogy "vattázás" címen, vajon tényleg elment-e az a rengeteg ingyenjegyes néző az előadásokra.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.