Tánc

Divertimento

  • - sisso -
  • 2016. december 10.

Színház

A Budafoki Dohnányi Zenekar és a Közép-Európa Táncszínház együttműködésében mutatták be a táncjátékot Kun Attila koreográfiájára. A Dohnányi bérletes előadás-sorozatának része a táncelőadásokkal egybekötött koncert is, melynek célja, hogy szórakoztatóbbá, illetve láthatóbbá tegyék a közönség számára a komolyzenét. Egyszeri alkalmak ezek, kuriózumok, bár nyilván külön is megél egy-egy koreográfia, ha éppen úgy sikerül.

Kun Attilának voltak húzós korszakai, de mára nem a kortárs tánc legprogresszívebb mezőnyéhez húz – azt hiszem, ahhoz túlságosan dalból van a lelke. Viszont nem is a baletthagyományok folytatása a célja, bár klasszikus alapok felől közelít. A mestermunka érdekli, a szép ívek, a harmónia, a tiszta, átlátható formák és az emelkedettség, esetleg egy csipetnyi humor, ha a téma megengedi. Semmi olyan, ami radikális vagy túlságosan felkavaró. És persze szeret klasszikusokra dolgozni.

A darab első fele kisetűdökből állt azokra a tételekre, amelyeket a zenekar összeállított. Volt, egyebek mellett, rusztikus sellőnégyes (Dohnányi: Szimfonikus percek II. tétel), intimmozdulat-párbeszéd (Holst: Planéták – Merkúr) és magyar szürreális mulatós elrajzolt néptáncelemekkel (Bartók: Divertimento III. tétel). A második rész nagyobb lélegzetű, összefüggő darab volt Ravel: G-dúr zongoraversenyére kavargó érzelmekkel, hömpölygő karjátékokkal, markáns urbánus jelenetekkel. Szinte elmerültünk benne az első sorból: könnyed volt és játékos, de, hál’ istennek, nem patetikus. Így semmi nem verhette ki a biztosítékot a bérletes közönségnél.

Müpa, november 5.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.