Mensáros László 100

Kinek mit jelenthet az A XX. század?

Színház

Mensáros László színművész 2026. január 26-án lett volna száz­éves. Ma még él néhány generáció, amely láthatta őt a színpadon, s több, amely nem. Hogy az emléke fennmaradjon, hozzájárulnak az olyan előadások, mint az Örkény Színház Mensáros XX. százada című emlékestje.

Mensáros alakját a színház előbb korszakos előadóestje – A XX. század – szövegének felolvasásával, majd beszélgetésen idézi fel. A felolvasók anno mindannyian játszottak vele: Bálint András, Für Anikó, Gálffi László, Jordán Tamás és Mácsai Pál, utóbbi egyben az előadás szerkesztője is. Az előadás színpadképe megidézi az egykori Egyetemi Színpadot, az eredeti est puritán díszletét. Ott van maga Mensáros. Időskori, szuggesztív portréja lebeg kivetítve a színpad hátterében; meleg mosoly bujkál a szemében, jellegzetes, hátrafésült haja eleganciát sugall. A fekete-fehér fotó előtt megvilágított pulpitus. Az öt színész széken ülve felváltva olvassa fel a híres előadói est legemlékezetesebb darabjait.

Akik látták A XX. századot

A bemutató 1965-ben volt az Egyetemi Színpadon, így A XX. század hatvanöt éve az, amit feldolgoz a műsor kitalálója, szerkesztője és előadója. A dátumnak sajátos jelentőséget ad, hogy a színész a műsort ’56-os szerepvállalása miatti hároméves börtönbüntetése után kezdte összeállítani. Egy jóval későbbi interjúban mondta: „Én ebben az estben mondtam el mindazt, amit a színpadon akkoriban nem mondhattam el.”

Az Örkény előadása – ahogyan az eredeti – Alfred Nobel végrendeletének felolvasásával indul. Itt Mensáros picit csalt, hiszen ez 1895-ben kelt, Párizsban; afféle előkép a következőkhöz, egy darabka 19. század, amelynek súlya meghatározta a 20.-at és a jelenünket is. Az emlékest nem remake, hanem válogatás; Mácsai Pál szerkesztése nyomán az eredetileg kétrészes est majd’ kéttucatnyi darabjából a teljes egészet idéző, hű vázlat kerekedik ki.

Karinthy Frigyes tizenegy éves kori – cím­adó – naplórészletében benne van a korszakhatár minden várakozása és eufóriája, mintha mi magunk is, mindannyian gyerekek volnánk, tele szép reményekkel; „huszadik század, éljen huszadik század, hogy volt!” Aztán Nagy Endre újságíró, humorista naplójában megjelenik az I. világháború, a Hetedik ecloga képében pedig az elképzelhetetlen sorstragédia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.