Vörös köd és gépi fejés

  • - winkler -
  • 1998. július 30.

Tranzit

Elvileg ez volna a vendéglátóipar minimal artja - a berendezés költségvetése nagyjából megegyezik három darab jugoszláv gyártmányú kézigránát árával, melyeket ízlés szerinti elrendezésben robbantunk fel a csalárd módon kibérelt légópincében.

Technikum - Lovebarikád

III., Pacsirtamező u. 41.

Nyitva: csütörtökön 21-től, pénteken és szombaton 22-től vakulásig

Az igazi aranykornak vége, ma ilyet már sajnos nem lehet a belvárosban nyitni, a lakók még a bérlet nyélbe ütése előtt gyanút fognak: a technobrutál helyek lassan követik a tehetős középvezetőket, és kiköltöznek a kertvárosokba. Oda viszont képtelenség kijárni, ebbe pusztult bele a sokadik Total Car a Váci úton, pedig annál jobb helyet még Mad Max se tudott volna kitalálni: gyilkosan bűzlő bőrgyár, mocskos üvegtorony, kihalt gyárudvar, kísérteties stroboszkópderengés.

A Supersonic Technikum -Lovebarikád (munkanevén Technikum) lényegesen beljebb van, de akár jó jelnek is tekinthető, hogy

a taxis nem talál oda:

a legjobb, ha a szemközti Showgirls lokálba kérjük a fuvart, majd a túloldali gyárudvar Fitness Center felirata felé vesszük az irányt. Kiírva sehol semmi; az odúszerű bejáratból derengő vörös fény meg a lépcsőkön gubbasztó techno-Beavisek és rave-Butt-Headek tökéletes útjelzők.

A dizájn honi szinten ez idáig messze a legjobb: klasszikus Fekete Lyuk korszerű változatban. Permanens vörös köd, majdnem annyi leárazott bőrgarnitúra, mint a Tutto Mobiliben, a termek számosak, a férfivécét mintha F. Zámbó Öcsi tervezte volna -ha már itt tartunk, elég méltatlan, hogy egy ilyen intézményben vécés néni legyen, de lehet, hogy az máshol volt, már nem emlékszem pontosan. Az ellátás kicsit, hm, nehézkes, mert egyféle viszki ugyan van bőven, négy felessel azonban sikerült teljesen kimeríteni a hely Jägermeister-készletét, ebből is kettőt a másik pultból kellett hozni, de ezzel ott is elfogyott. A zene állat, bár hosszú távon nem növeli majd a polgárok bizalmi indexét, hogy akkor is kiírják a műsorba a nevesebb DJ-ket, ha azok épp köztudottan szabadságukat töltik egy tengerparti üdülőhelyen. Ezen, mondjuk, nem én háborodtam fel, nekem akár AC/DC is megtenné, a Tituszt meg a Palotait pedig csak akkor tudom egymástól megkülönböztetni, ha velem szemben állnak, és balról jobbra bemutatkoznak.

Kárpótlásul van mozi-különterem, ahol vélhetően a megosztott figyelem bajnokai számára van diavetítés: egyszerre, félig-meddig egymáson láthatók a Mértani alakzatok az ókortól napjainkig és A gépi fejés technológiája című mozik. Király.

- winkler -

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.