Húsban, vérben és tejben találtak mikroműanyagot

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. július 8.

Tudomány

Sertés- és marhahúst is vizsgáltak. Úgy látszik, az egész szervezeten végigmegy a vérárammal, képes megtapadni a szervekben.

Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian pénteken.

Az amszterdami Vrije Egyetem (VAU) tudósai próbakutatásukban a vizsgált hús- és tejtermékek háromnegyedében, valamint minden vérmintában megtalálták a mikroműanyagot.

Kimutatták a szemcséket a vizsgált állati pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) takarmányok minden mintájában, ami arra utal, hogy ez a szennyeződés egy lehetséges útvonala. Az élelmiszertermékek műanyagba voltak csomagolva, ami egy másik lehetséges szennyezésforrás.

A VUA tudósai márciusban számoltak be arról, hogy először mutattak ki emberi vérben mikroműanyagot, most ugyanezt a módszert használták az állati termékek teszteléséhez. A vérben felfedezett műanyagrészecskék azt mutatják, hogy a mikroműanyag az egész szervezetet képes beutazni, majd megtapadni a szervekben.

Egyelőre nem tudni, milyen hatása van a haszonállatok vagy az ember egészségére, de a kutatók szerint aggodalomra ad okot, hogy laboratóriumi körülmények között a mikroműanyag károsítja az emberi sejteket, a légszennyezés szemcséiről pedig már ismeretes, hogy a szervezetbe hatolnak, és évente több millió idő előtti halálozás írható a számlájukra.

A környezetre óriási mennyiségű műanyaghulladékot zúdít az ember, a mikroműanyag már az egész bolygót beszennyezte az Everest csúcsától a legmélyebb óceáni árokig. Ismeretes, hogy az ember megeszi, megissza az apró szemcséket az étellel-itallal, és be is lélegzi őket.

A próbakutatást azért végezték, hogy felmérjék, jelen vannak-e a műanyagszemcsék a haszonállatok húsában és tejében. A tudósok 12 tehén- és 12 sertésvérmintát vizsgáltak meg, és mindegyikben találtak mikroműanyagot, többek között polietilént és polisztirolt.

A 25 tejminta szupermarketek polcain árult tejesdobozokból, gazdaságok tejtartályaiból és kézi fejésből származott. A 25-ből 18-ban – minden típusból legalább egyben – találtak mikroműanyag-szennyezést.

A nyolc marhahúsminta közül hét, a nyolc sertéshúsmintából öt volt szennyezett.

„Továbbra sem tudjuk, jelentenek-e toxikológiai kockázatot” – olvasható a jelentésben.

Haszonállatokat és húsukat más országokban még nem vizsgálták, de 2021-ben Svájcban vásárolt tejben és franciaországi farmtejben már mutattak ki mikroműanyagot.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.