Magyarországon is indul a világelső tudománykommunikációs verseny

  • narancs.hu
  • 2018. február 28.

Tudomány

A FameLab-re március 26-ig lehet jelenkezni. A döntő Angliában lesz, júniusban.

A FameLab a világ egyik legnagyobb tudománykommunikációs versenye, amelynek célja, hogy a tudományos kutatások kilépjenek a szobafalak közül, és témájukat izgalmasan, humorosan, közérthetően megmutassák az érdeklődő nagyvilágnak. A cél alapvetően a nehezebben kommunikálható reál irányok megismertetése, a verseny ezért olyan egyetemi hallgatóknak, tanároknak ad lehetőséget, akik természettudományi, informatikai, műszaki vagy matematikai területen tevékenykednek.

Idén Magyarország is csatlakozik a versenyhez: a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében 2018-ban itthon is lesz FameLab. Regisztrálni és jelentkezni online lehet, a 3 perces előadásokat pedig az MTA székházában tartandó áprilisi elődöntőn lehet majd bemutatni.

A továbbjutókat kétnapos mesterkurzus is segíti, s az országos döntő nyertese az angliai döntőn, a Cheltenham Science Festivalon is részt vehet.

A jelentkezés részletei itt olvashatóak, hajrá!

FameLab Magyarország 2018

A FameLab a világ vezető tudománykommunikációs versenye. Célja, hogy megtalálja a tudomány új arcait - azokat az embereket, akik a 21. század közönsége számára inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos, tudományos témákról. A versenyzőknek három perc áll rendelkezésükre, hogy jó benyomást gyakoroljanak a bírákra és a közönségre az előadás tartalmával, közérthetőségével és karizmatikus stílussal.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.