Tévétorrent

Humans

Tévétorrent

A svéd állami televízió csodálatos sci-fije, az Äkta människor nem kerülhette el a sorsát: az amerikai AMC és a brit Channel 4 együtt indította útjára a remake-et. Több európai széria járt már így a közelmúltban, néha több (Forbrydelsen – The Killing), néha kevesebb sikerrel (Les Revenants – The Returned). A siker egyik kulcsa az, ha az alkotók eltérnek az eredeti cselekmény­szálaktól, és megpróbálnak meglepetést okozni, az eredetit csak kiindulási pontnak tekintik és gondolnak róla valamit – azaz új tartalommal töltik meg az alapanyagot.

Szerencsére a Humans készítői megtalálták azokat a pontokat, ahol a közel hibátlan Äkta människor csiszolható, ám megőrizték a legfontosabb erényeket. A legnagyobb változás, hogy feszesebbre húzták az eredeti szerteágazó, komplex kapcsolatrendszerét: egyes figurák eltűntek, történetszálaik egyesültek másokéval (a legjobb húzás William Hurt érzelmei és racionalitása között őrlődő, lassan leépülő tudósa). A szériát még inkább kiszakították földrajzi kontextusából, egy még univerzálisabb nyugati kapitalista közeget kapunk (a svéd eredetiben nehéz volt nem érezni a hubotokba némi IKEA-áthallást). A Humans nagyobb hangsúlyt fektet az érzelmi motivációra, a szereplők kevésbé testesítenek meg eszméket (ritkábban vitatkoznak elvekről, inkább érzelmeiket analizálják), és a valós társadalmi problémák is burkoltabban jelennek meg. Az egyetlen apró hiányosság, hogy a Humans synth-jei néha kicsit túl emberi mimikával rendelkeznek. De összességében saját jogán is remek sorozatot kapunk.

Magyar felirat: mata-mel, vbalazs91

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.