Az állami földvagyon széthordása közpénzből fizetett „hitelekkel”

  • Ács Sándorné
  • 2015. augusztus 7.

Vélemény

Az új uralkodó osztály így gazdagodik tovább a tönkretett Kishantosi Központ volt vezetője szerint.

Igazak voltak a hírek, hogy elveszítjük az állami földvagyont. (…) Jakab István (a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke – a szerk.) bejelentette az Országgyűlésben az utolsó parlamenti napon, majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapjának július–augusztusi számában megjelent interjúban azt is megerősítette, hogy augusztus közepén benyújtják…

Mit is?

A közvélemény azt hiszi – és ebbe a hitbe Fazekas Sándor miniszter ringatta –, hogy hosszas vita, egyeztetés fogja megelőzni az erre vonatkozó „jogszabály” elfogadását. Csakhogy – ahogy ez a Jakab-interjúban világossá válik – ezt a javaslatot nem a parlamenthez, hanem a kormányhoz nyújtják be. Nem kerül ez a súlyos kérdés a parlament elé, mert már jó előre gondoskodtak arról, hogy az állami földek egy tollvonással eladhatók legyenek. Egyébként a Magosz nem párt, és nem része a kormánynak, ezért nem is nyújthatna be törvényjavaslatot a parlamenthez. Ezért is mondják, hogy a jelenleg hatályos törvények alapján, mert a földtörvény 1. § 4. pontja úgy rendelkezik, hogy az állami földekre a Nemzeti Földalapra vonatkozó törvény érvényes, az pedig lehetővé teszi az állami földek eladását, tehát a kormány egyetlen tollvonással dönthet.

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöksége is támogatja az elképzelést” – erről nyilatkozatot is adtak ki a NAK lapjában, de tudni kell, hogy a Nemzeti Agrárkamara egyenlő a Magosszal, mert az egylistás szavazáson csak a Magosz listájára lehetett szavazni a tisztségviselők választásán. Így lett alelnök a 9000 hektár állami földet használó Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója, Zászlós Tibor, a másik alelnök pedig Éder Tamás, akiről köztudott, hogy Csányi Sándor jobbkeze. Ők adták ki ezt a támogató nyilatkozatot. Gyönyörű nyilatkozatot írtak a magyar föld védelméről, miközben Zászlós Tibor és tulajdonostársai már 2006-ban eladták a Mezőfalva Invest Zrt.-t egy német érdekeltségű cégnek. (…)

A sejtelmes nyilatkozatok arra utalnak, hogy a „piszkos 12” – a 2001-ben és korábban privatizált állami gazdaságok – által használt 100 ezer hektáros nagyságrendű állami földek megszerzésére is megvan a terv. Ezért nem mondják ki egyértelműen, hogy a jelenlegi bérlők szerzik meg a földet, mert ezeken a földeken a jelenlegi bérlők gazdasági társaságok – például a Mezőfalvai Zrt. –, amelyek a földtörvény alapján nem vásárolhatnak földet. A nyilatkozatok mögül az sejlik fel, hogy „a bérlővel együtt adják el” ezeket a földeket, ami azt jelenti, hogy a meghatározott érdekkörbe tartozó magánszemélyek fogják megvásárolni 300 hektáronként a sok százezer hektárt, de a zrt.-k, kft.-k folytatják rajtuk a gazdálkodást a szerződés lejártáig, és ők már a bérleti díjat az új tulajdonosnak fizetik, aki így egyetlen fillér beáldozása nélkül jut vagyont érő földtulajdonhoz, hiszen a bérleti díjból fizeti az amúgy is nagyon kedvezményes hitelt…

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökségének állásfoglalásában olvashatjuk: szorgalmazzák, hogy „a magyar gazdák legteljesebb köre minél előbb tulajdonosává válhasson a jelenleg még állami tulajdonban levő termőföldeknek”.

Ha nem lenne tragikusan komoly a helyzet, akkor ezen kacaghatnánk is, hiszen az Ángyán-jelentésekből pontosan tudjuk, hogy az állami földek pályázatain távolról sem a helyi gazdák nyertek, sokkal inkább milliárdosok, nagybirtokosok, nagypénzű és/vagy nagy hatalmú emberek, vagy azok szomszédai, pályázatírói, műkörmösök és tetőfedők – a Fidesz és a Magosz érdekkörébe tartozó emberek, és néhány olyan, aki valóban gazda, de azért kapta a földet, mert hajlandó volt társait elárulni. Nos, hát ezek a jelenlegi bérlők fognak most „kedvező finanszírozással” – azaz kvázi ingyen a nemzeti vagyon megrablásával tulajdonossá válni. Ezt a tulajdont aztán gondolkodás nélkül fogják eladni külföldieknek, ha kapnak egy, a mai árhoz képest 10-15-szörös ajánlatot.

Látni kell, hogy amikor a kormány, a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „gazdákról” beszél, erre a körre gondol.

Arcátlan csúsztatás, a magyar nép aljas félrevezetése ez, hiszen az átlagember számára a „gazda” szó azokat a családokat jelenti, akik vidéken a földből élnek, de valójában éppen ők azok, akik nem jutottak állami földhöz, mint például a lepsényi, a kajászói, a borsodi mezőségbeli, a csongrádi gazdák, de felsorolhatjuk az egész országot is, mert ez mindenhol így ment. Nagykarácsonyban például gyomorforgató módon egy 3 hektáros gazda család elől egy több ezer hektárt megkaparintó valamikori tsz-elnök felesége nyerte el az ott meghirdetett 6 hektáros darabot.

(…)

Ráadásul ebben a színlelt adásvételben mi fizetjük a számlát, mert az a bizonyos „kedvező finanszírozás” közpénzt, állami hitelt jelent, vagyis azt, hogy úgy adjuk oda az 500 ezer hektárt, hogy az ellenértéke (500–1000 milliárd forintra becsülhető összeg) nem folyik be a kasszába, mert arra is mi, adófizetők dobjuk össze a hitelt.

Végül, de nem utolsósorban: a sejtelmes kormányzati nyilatkozatokból – „gondolkoznak róla”, „vizsgálják a kérdést” – látható, hogy a dolog már régen el van döntve, tehát van a kormánynak 500–1000 milliárd forintja erre a „kedvező finanszírozásra”. Nos, ha így áll a dolog, akkor ezt a forrást viharos gyorsasággal tegyék be az oktatásba és az egészségügybe! Ezt kell követelni minden épeszű magyar embernek, pártnak és érdekképviseletnek.

Mezőfalva, 2015. augusztus 6.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.