Egyetlen rövid történet megmutatja, miért illúzió, hogy szabad országban élünk

  • narancs.hu
  • 2016. december 13.

Villámnarancs

Egy befektető meg tudta volna menteni a Népszabadságot, de aztán eszébe jutott, hogy...

Murányi András, a Népszabadság utolsó főszerkesztője videóinterjút adott a Nyolc óra negyven nevű YouTube-csatornának, amely a kivégzett lapra emlékező kisfilmeket készít. Érdemes végignézni, például az olyan személyes mondatok miatt is, mint hogy a lap bezárása neki olyan volt, mint amikor a szüleit vesztette el. De most nem a Népszabadságról akarunk írni – csak a példatörténetet vesszük Murányitól (a 4. perc után kezdi mesélni).

A példabeszéd arról szól, hogy bár természetesen nem élünk diktatúrában, de azért szólásszabadságról vagy akármilyen szabadságról erős túlzás lenne beszélni. Murányi elmeséli, hogy több befektetőt is megkeresett, hogy szálljanak be a Népszabadság újraindításába, de végül senki sem mert belevágni, és a többség azért nem, mert egyszerűen félt.

Az egyik „nagytőkés” a budai villájában fogadta, és elmondta a főszerkesztőnek, hogy mennyire szereti a lapot, a pénze is megvan a befektetéshez és az üzleti lehetőséget is látja a Népszabadságban – de. És ez a de bénít meg mindent ebben az országban, ez a de görbíti meg egy generáció gerincét, ez a de taszít ki minket Európából. De mi lesz velem, ha ebbe én belevágok – kérdezi a nagytőkés. Mi lesz, ha másnap kijön a cégeihez a NAV, és nem tágít, amíg valami terhelőt nem talál? Vagy csak annyi történik vele, mint a norvég alapos Móra Veronikával, akire most már bizonyíthatóan Orbán küldte rá az állami szerveket, és akit a Készenléti Rendőrség vezetett el a munkahelyéről? Hiába nem találtak utána semmit ellene. Egy hasonló akció éppen elég lenne ahhoz, hogy egy üzletember karrierje derékba törjön. Mert ha valaki üzletel vele ezek után, az szintén kockáztatja a kormány bosszúját. És akkor arról még nem is beszéltünk, miket ásna elő a családjáról a Tv2.

Ezért nem lehetett folytatni a Népszabadságot. Ezért nem lehet szabadon újságot alapítani, vállalkozni, élni ebben az országban.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.