Hogy a kormány nemzetellenes lenne? – Tanítani lehetne az oktatási államtitkár válaszait

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 30.

Villámnarancs

Kedves gyerekek, szövegértési feladatsorunk első kérdése: lehetne ennél kínosabb Czunyiné államtitkár néni?

A Népszabadság tegnap megjelent, nagyszerű interjújában Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár végig a teljes megsemmisülés határán táncolt, miközben meglehetősen átlátszó, mégis nyakatekert semmitmondással próbált meg kibújni a válaszolás alól. Ha őszintébben és egyszerűbben felelgetett volna, az interjú valahogy így nézett volna ki:

– Államtitkár asszony, ugye egyetértünk abban, hogy az oktatás a nemzet jövőjének záloga?

– Köszönöm a kérdést, a legteljesebb mértékben egyetértek, magam sem mondhattam volna szebben, és biztosíthatom, hogy ezt a kormányban mindenki így gondolja. Eddig jól csinálom, ugye?

– Akkor az a kormány, amelyik arányosan az egész EU-ban a legkevesebbet költi oktatásra, nemzetellenes politikát folytat?

– Hú, látja, most behúzott a csőbe, a tényállítást tagadni nem tudom, úgyhogy inkább mondanék egy-két tökéletesen irreleváns adatot, ha nem haragszik… Ja, és az elmúlt nyolc év!

– Igen, a szocik alatt is volt forráskivonás, ha nem is ekkora. És a Fidesz éppen ezért nevezte őket nemzetellenesnek.

– Na, még ez is. Bocsánat, erre sem tudok mit mondani, mindenesetre hadd idézzek fel néhány irreleváns adatot…

– Már a függönyt és a papírt is a szülők veszik az iskolába.

– Elindultunk egy úton, új a rendszer, de ha ragaszkodik hozzá, akkor a korábbi évekhez hasonlóan most is meg tudom ígérni, hogy majd jövőre jobb lesz.

– A központosítás korszerűtlen irány.

– 25 évig mindent lehetett a magyar oktatásban! És mi lett a vége, javult az OECD-mutatónk?

– Igen.

– Szerkesztő asszony, én készültem! Tudom, hogy 2004 és 2006 között volt javulás, de arra azt kell mondani, hogy az első Orbán-kormány érdeme volt.

– A 2010-es mérés is javulást mutatott a szövegértésben.

– A szövegértésről azért ne beszéljünk, mert magyar szakos vagyok.

– De azt elismeri, hogy volt javulás?

– Volt, volt, de nem mondhatom azt, hogy ez a szocik érdeme, ezért inkább mellébeszélnék most egy kicsit…

– Mi lesz, ha Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indul a roma gyerekek elkülönített oktatása miatt?

– Az válasznak minősül, ha azt mondom, hogy a magyar kormány elkötelezett az integráció mellett?

– Akkor tud említeni három olyan osztályt vagy iskolát, amit kifejezetten azért számoltak fel az elmúlt öt évben, mert ott a roma gyerekeket elkülönítetten oktatták?

– Hát, izé, persze, csak most nem szeretnék egy esetet sem kiemelni. Menjünk is tovább!

Aki a vágatlan, korhatáros verziót is szeretné elolvasni, annak ajánljuk a szerkesztett szöveget a Népszabadságban.

Csak előtte vegyenek nagy levegőt, és rakjanak le mindent a kezükből.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.