Hogy a kormány nemzetellenes lenne? – Tanítani lehetne az oktatási államtitkár válaszait

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 30.

Villámnarancs

Kedves gyerekek, szövegértési feladatsorunk első kérdése: lehetne ennél kínosabb Czunyiné államtitkár néni?

A Népszabadság tegnap megjelent, nagyszerű interjújában Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár végig a teljes megsemmisülés határán táncolt, miközben meglehetősen átlátszó, mégis nyakatekert semmitmondással próbált meg kibújni a válaszolás alól. Ha őszintébben és egyszerűbben felelgetett volna, az interjú valahogy így nézett volna ki:

– Államtitkár asszony, ugye egyetértünk abban, hogy az oktatás a nemzet jövőjének záloga?

– Köszönöm a kérdést, a legteljesebb mértékben egyetértek, magam sem mondhattam volna szebben, és biztosíthatom, hogy ezt a kormányban mindenki így gondolja. Eddig jól csinálom, ugye?

– Akkor az a kormány, amelyik arányosan az egész EU-ban a legkevesebbet költi oktatásra, nemzetellenes politikát folytat?

– Hú, látja, most behúzott a csőbe, a tényállítást tagadni nem tudom, úgyhogy inkább mondanék egy-két tökéletesen irreleváns adatot, ha nem haragszik… Ja, és az elmúlt nyolc év!

– Igen, a szocik alatt is volt forráskivonás, ha nem is ekkora. És a Fidesz éppen ezért nevezte őket nemzetellenesnek.

– Na, még ez is. Bocsánat, erre sem tudok mit mondani, mindenesetre hadd idézzek fel néhány irreleváns adatot…

– Már a függönyt és a papírt is a szülők veszik az iskolába.

– Elindultunk egy úton, új a rendszer, de ha ragaszkodik hozzá, akkor a korábbi évekhez hasonlóan most is meg tudom ígérni, hogy majd jövőre jobb lesz.

– A központosítás korszerűtlen irány.

– 25 évig mindent lehetett a magyar oktatásban! És mi lett a vége, javult az OECD-mutatónk?

– Igen.

– Szerkesztő asszony, én készültem! Tudom, hogy 2004 és 2006 között volt javulás, de arra azt kell mondani, hogy az első Orbán-kormány érdeme volt.

– A 2010-es mérés is javulást mutatott a szövegértésben.

– A szövegértésről azért ne beszéljünk, mert magyar szakos vagyok.

– De azt elismeri, hogy volt javulás?

– Volt, volt, de nem mondhatom azt, hogy ez a szocik érdeme, ezért inkább mellébeszélnék most egy kicsit…

– Mi lesz, ha Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indul a roma gyerekek elkülönített oktatása miatt?

– Az válasznak minősül, ha azt mondom, hogy a magyar kormány elkötelezett az integráció mellett?

– Akkor tud említeni három olyan osztályt vagy iskolát, amit kifejezetten azért számoltak fel az elmúlt öt évben, mert ott a roma gyerekeket elkülönítetten oktatták?

– Hát, izé, persze, csak most nem szeretnék egy esetet sem kiemelni. Menjünk is tovább!

Aki a vágatlan, korhatáros verziót is szeretné elolvasni, annak ajánljuk a szerkesztett szöveget a Népszabadságban.

Csak előtte vegyenek nagy levegőt, és rakjanak le mindent a kezükből.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.