Hogy a kormány nemzetellenes lenne? – Tanítani lehetne az oktatási államtitkár válaszait

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 30.

Villámnarancs

Kedves gyerekek, szövegértési feladatsorunk első kérdése: lehetne ennél kínosabb Czunyiné államtitkár néni?

A Népszabadság tegnap megjelent, nagyszerű interjújában Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár végig a teljes megsemmisülés határán táncolt, miközben meglehetősen átlátszó, mégis nyakatekert semmitmondással próbált meg kibújni a válaszolás alól. Ha őszintébben és egyszerűbben felelgetett volna, az interjú valahogy így nézett volna ki:

– Államtitkár asszony, ugye egyetértünk abban, hogy az oktatás a nemzet jövőjének záloga?

– Köszönöm a kérdést, a legteljesebb mértékben egyetértek, magam sem mondhattam volna szebben, és biztosíthatom, hogy ezt a kormányban mindenki így gondolja. Eddig jól csinálom, ugye?

– Akkor az a kormány, amelyik arányosan az egész EU-ban a legkevesebbet költi oktatásra, nemzetellenes politikát folytat?

– Hú, látja, most behúzott a csőbe, a tényállítást tagadni nem tudom, úgyhogy inkább mondanék egy-két tökéletesen irreleváns adatot, ha nem haragszik… Ja, és az elmúlt nyolc év!

– Igen, a szocik alatt is volt forráskivonás, ha nem is ekkora. És a Fidesz éppen ezért nevezte őket nemzetellenesnek.

– Na, még ez is. Bocsánat, erre sem tudok mit mondani, mindenesetre hadd idézzek fel néhány irreleváns adatot…

– Már a függönyt és a papírt is a szülők veszik az iskolába.

– Elindultunk egy úton, új a rendszer, de ha ragaszkodik hozzá, akkor a korábbi évekhez hasonlóan most is meg tudom ígérni, hogy majd jövőre jobb lesz.

– A központosítás korszerűtlen irány.

– 25 évig mindent lehetett a magyar oktatásban! És mi lett a vége, javult az OECD-mutatónk?

– Igen.

– Szerkesztő asszony, én készültem! Tudom, hogy 2004 és 2006 között volt javulás, de arra azt kell mondani, hogy az első Orbán-kormány érdeme volt.

– A 2010-es mérés is javulást mutatott a szövegértésben.

– A szövegértésről azért ne beszéljünk, mert magyar szakos vagyok.

– De azt elismeri, hogy volt javulás?

– Volt, volt, de nem mondhatom azt, hogy ez a szocik érdeme, ezért inkább mellébeszélnék most egy kicsit…

– Mi lesz, ha Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indul a roma gyerekek elkülönített oktatása miatt?

– Az válasznak minősül, ha azt mondom, hogy a magyar kormány elkötelezett az integráció mellett?

– Akkor tud említeni három olyan osztályt vagy iskolát, amit kifejezetten azért számoltak fel az elmúlt öt évben, mert ott a roma gyerekeket elkülönítetten oktatták?

– Hát, izé, persze, csak most nem szeretnék egy esetet sem kiemelni. Menjünk is tovább!

Aki a vágatlan, korhatáros verziót is szeretné elolvasni, annak ajánljuk a szerkesztett szöveget a Népszabadságban.

Csak előtte vegyenek nagy levegőt, és rakjanak le mindent a kezükből.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?