Jávor Benedek szerint jobb, ha az ellenzékiek bemennek a parlamentbe

  • narancs.hu
  • 2018. április 26.

Villámnarancs

Bojkott vagy nem bojkott – a Párbeszéd politikusa szerint inkább nem bojkott.

A hvg.hu interjút készített a Párbeszéd EP-képviselőjével, aki hajlik arra, hogy az ellenzéki pártok képviselői vegyék fel a parlamenti mandátumukat, mert így több jóra képesek:

false

„Lehet megélhetési politizálással vádolni a parlamentbe beülő pártok tagjait, de a politikát, ugyanúgy, mint mindent, erőforrásokból csinálják, és a szükséges munkának a legfontosabb forrása a parlamenti mandátum felvétele, frakció alakítása és az ebből fakadó pénz. Utána joggal és okkal kérheti számon a választói közösség, hogy ezeket a forrásokat mire használja az ellenzék. És ha ebből a pénzből módosító indítványokat gyártanak, amelyek a bizottsági ülések szintjén elvéreznek, az élettartamuk pár percig, maximum napig tart, akkor ezeket az erőforrásokat elfecsérlik. Ha arra a szisztematikus építkezésre használják, amire szükség van, és képesek ezeket az eszközöket, nemcsak a pénzt, hanem a parlamenti jelenlét biztosította nyilvánosságot is arra használni, hogy a rendkívüli módon beszűkülő társadalmi és médiatérben erősítsék az ellenzék láthatóságát, attraktivitását, akkor van értelme ezekhez a lehetőségekhez hozzájutni, van értelme a mandátum felvételének – én ezt a pragmatikus felfogást képviselem.

Nem a mandátum felvétel-fel nem vétel a kérdés, hanem az, hogy a felvétel milyen eredményekkel jár. Szerintem az előbbi nagyobb potenciált hordoz a hatékonyabb ellenzéki munkára, mint a bojkott – amire a nyári szünet után már itthon sem emlékezne senki, de az ellenzéki pártok elvesztenék a minimális infrastruktúrájukat is.”

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.