Nagy volt a pánik: meg kellett szakítani Nógrádi György fórumát, mert feltettek neki egy valódi kérdést

  • - gera -
  • 2018. január 31.

Villámnarancs

A minden témában jártas „tanár úr” kezéből kivették a mikrofont. Hát hol élünk?

A 24.hu akadt rá Baranyi Krisztina Facebook-oldalán arra a videóra, ami Nógrádi György január végi lakossági fórumán készült. Aki még nem járt ilyen fórumon, vagy a YouTube-on nem nézett bele a Nógrádi-féle roadshow-kon készült felvételekbe, annak annyit érdemes tudnia, hogy ezeken az eseményeken a kormánypárti médiában rendszeresen biztonságpolitikai szakértőként haknizó Nógrádi majdnem mindig ugyanarról beszél: a migránsokról, Kínáról, az USA-ról, és persze Merkelről. Elég gyakran kérdéseket is fel lehet tenni, ilyenkor általában Nógrádi három-négy mondatban válaszol is, és leginkább ugyanazt mondja el, amit valamelyik korábbi lakossági fórumon. A fórum alatt rendszeresen beszél külföldi utazásairól, sokszor megemlíti, hogy évente egyszer elmegy Kínába, és a „zárójel”, „lényegileg”, „egy-kettő-három” kifejezés is gyakran hangzik el.

A szokásos ügymenet azonban felborult a január végi eseményen, mivel az Együtt politikusa olyan kérdést tett fel, ami nem illeszkedik a Nógrádi-fórumok menetrendjébe. Baranyi Krisztina arra kérdezett rá, hogy Nógrádi szerint mi az oka, hogy a kormány megkülönbözteti a menekülteket, különbséget tesz azok között, akik a Közel-Keletről vagy Ukrajnából érkeznek. Nógrádi gyorsan lépett is, egy huszárvágással elmondta, hogy ő igazából ehhez nem akar hozzászólni, majd kikerülte a kérdést: „Én nem megyek bele a magyar belpolba. Nekem állami állásom nincs. Nem is akarok, nem is szeretnék állami állásba kerülni, baromi jól érzem magam az egyetemen. De meggyőződésem, hogy amit a magyar kormány csinál migránsügyben, az a magyar lakosság döntő részének véleményével találkozik.”

Szerencsére hamar megjelent Gyurákovics Andrea, a ferencvárosi Fidesz frakcióvezetője – aki korábban igazi testőrként védte Bácskai János polgármestert a kínos kérdések elől –, és seperc alatt kivette Nógrádi kezéből a mikrofont, nehogy valami nagyobb probléma legyen, és a tanár úr válaszolhasson Baranyi azon kérdésére, amely a Magyarországról kivándorló magyarokkal kapcsolatos.

A korábban idegenvezetőként is dolgozó Nógrádi Györgyről egyébként a Magyar Narancs korábban remek portrét közölt, de mi írtuk meg nemrég, hogy a biztonságpolitikai szakértő beszállna a hadi bizniszbe, és azt is a magyarnarancs.hu vette észre, hogy Nógrádi György egy tavalyi előadása során arról beszélt, az amerikai nagykövetség puccsot akart végrehajtani Orbán Viktor ellen. A nagykövetség később ezt az állítást „színtiszta fikciónak” nevezte.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.