Nagy volt a pánik: meg kellett szakítani Nógrádi György fórumát, mert feltettek neki egy valódi kérdést

  • - gera -
  • 2018. január 31.

Villámnarancs

A minden témában jártas „tanár úr” kezéből kivették a mikrofont. Hát hol élünk?

A 24.hu akadt rá Baranyi Krisztina Facebook-oldalán arra a videóra, ami Nógrádi György január végi lakossági fórumán készült. Aki még nem járt ilyen fórumon, vagy a YouTube-on nem nézett bele a Nógrádi-féle roadshow-kon készült felvételekbe, annak annyit érdemes tudnia, hogy ezeken az eseményeken a kormánypárti médiában rendszeresen biztonságpolitikai szakértőként haknizó Nógrádi majdnem mindig ugyanarról beszél: a migránsokról, Kínáról, az USA-ról, és persze Merkelről. Elég gyakran kérdéseket is fel lehet tenni, ilyenkor általában Nógrádi három-négy mondatban válaszol is, és leginkább ugyanazt mondja el, amit valamelyik korábbi lakossági fórumon. A fórum alatt rendszeresen beszél külföldi utazásairól, sokszor megemlíti, hogy évente egyszer elmegy Kínába, és a „zárójel”, „lényegileg”, „egy-kettő-három” kifejezés is gyakran hangzik el.

A szokásos ügymenet azonban felborult a január végi eseményen, mivel az Együtt politikusa olyan kérdést tett fel, ami nem illeszkedik a Nógrádi-fórumok menetrendjébe. Baranyi Krisztina arra kérdezett rá, hogy Nógrádi szerint mi az oka, hogy a kormány megkülönbözteti a menekülteket, különbséget tesz azok között, akik a Közel-Keletről vagy Ukrajnából érkeznek. Nógrádi gyorsan lépett is, egy huszárvágással elmondta, hogy ő igazából ehhez nem akar hozzászólni, majd kikerülte a kérdést: „Én nem megyek bele a magyar belpolba. Nekem állami állásom nincs. Nem is akarok, nem is szeretnék állami állásba kerülni, baromi jól érzem magam az egyetemen. De meggyőződésem, hogy amit a magyar kormány csinál migránsügyben, az a magyar lakosság döntő részének véleményével találkozik.”

Szerencsére hamar megjelent Gyurákovics Andrea, a ferencvárosi Fidesz frakcióvezetője – aki korábban igazi testőrként védte Bácskai János polgármestert a kínos kérdések elől –, és seperc alatt kivette Nógrádi kezéből a mikrofont, nehogy valami nagyobb probléma legyen, és a tanár úr válaszolhasson Baranyi azon kérdésére, amely a Magyarországról kivándorló magyarokkal kapcsolatos.

A korábban idegenvezetőként is dolgozó Nógrádi Györgyről egyébként a Magyar Narancs korábban remek portrét közölt, de mi írtuk meg nemrég, hogy a biztonságpolitikai szakértő beszállna a hadi bizniszbe, és azt is a magyarnarancs.hu vette észre, hogy Nógrádi György egy tavalyi előadása során arról beszélt, az amerikai nagykövetség puccsot akart végrehajtani Orbán Viktor ellen. A nagykövetség később ezt az állítást „színtiszta fikciónak” nevezte.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.