Visszhang: lemez

Paul Weller: 66

Visszhang

Szinte hihetetlen, de Paul Weller a saját elmondása szerint egy kicsit kifogyott a lírai mondanivalóból, ezért felkérte különböző szakavatott barátait, hogy írjanak neki dalszövegeket.

A segítők listája impozáns: Suggs a Madnessből, Robert Howard (vagyis Dr. Robert) a Blow Monkeysból, Erland Cooper (Erland and the Carnival), a Primal Scream-frontember Bobby Gillespie, és persze Noel Gallagher. A 66 részben azért kapta ezt a címet, mert a megjelenése másnapján töltötte be Weller a 66. életévét, de azért is, mert az 1966-os év különleges jelentőséggel bír számára, ekkor jelent meg kedvenc lemeze, a Revolver, valamint az angol fociválogatott is ebben az évben hódította el eddigi egyetlen vb-aranyát.

Az életmű tizenhetedik stúdió­albuma a 2018-as True Meaningsre és a két évvel későbbi On Sunsetre reflektál, ezt úgy kell érteni, hogy javarészt lassú dalokat tartalmaz, sok fúvóssal és vonóssal. Vannak persze kivételek: a Flying Fish szomorú diszkószám, és azért a Modfather rockos énje is előtör a Soul Wanderingben, illetve a Manic Street Preachers-féle Found That Soul riffjét megidéző Jumble Queenben. Weller szerint ez az ő crooner albuma, és a Beatlest idéző Ship of Fools, a maga mögött hagyott alkoholizmusról is szóló My Best Friend’s Coat, a pozitív töltetű Rise Up Singing és a remek záródal, a beszédes című Burn Out is ezt igazolja. Ráadásul a borítót az a 91 éves Peter Blake jegyzi, akinek a Sgt. Pepper artworkjét is köszönhetjük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.