Zene

Ütik, paskolják, fújják, simogatják, csörgetik, csengetik, pengetik, húzzák, vonják a limlomokból eszkábált hangszereket. Olyanok, mint a gyerekek, csak talán nagyobb a hatalmuk. Az ő kezükben a játék felszabadító valósággá válik.

A 78 éves jazzmuzsikus volt a lengyel függetlenség napja alkalmából rendezett – immár ötödik – nemzeti jazzfesztivál főszereplője. Evidens volt a lengyel követség részéről, hogy őt hívják, hiszen az elmúlt harminc év alatt Namysłowski a Szegedi Jazznapokon, Debrecenben és persze Budapesten is rengetegszer szerepelt.

Cserna Gábor mintha magára vette volna a varangykirályozást.

Nyilván túlzás, de azért van abban valami, hogy a Gallagher testvérek a mai napig a kilencvenes évek derekán írt két, a maga nemében valóban kiváló lemezükből, a Definitely Maybeből és a (What’s the Story) Morning Gloryból élnek.

Nyolc éve hallhatta először a közönség a más-más együttesekből érkező zenészek, énekesek és rapperek improvizatív produkcióját, a Random Tripet, ami újabb és újabb résztvevőkkel azóta is pörög, sőt az események szervezői már egy lemezt is megjelentettek. A projekt ötletgazdájával, Delov Jávor dobossal beszélgettünk.

Katowice sokkal jobban teljesít, mint negyven éve, amikor utoljára jártam itt – láttam be, amennyire engedte a szakadó eső képezte függöny. Elsőre az tűnt fel, hogy minden harmadik házra esik egy szexshop, de aztán az is kiderült, hogy az UNESCO Zenei Városa címet mivel érdemelte ki.

Napjaink egyik legjelentősebb dirigense különleges műsort vezényelt nemrég a Nemzeti Filharmonikusok élén a Müpában. Bertrand de Billyvel Kocsis Zoltánról, az operaiparról, a rendezők diktatúrájáról és a Soros-plakátokról is beszélgettünk.

Úgy érzi, eljött az ideje.