Lemez

Diana Tischenko, Fejérvári Zoltán

  • - csk -
  • 2020. február 29.

Zene

A lemez címe játék a betűkkel és szavakkal: Strangers in PARadISe. Vagyis a múlt század első felének Párizsa éden lett volna? Költőknek, íróknak, festőknek, balettművészeknek, zeneszerzőknek biztosan (lásd e tárgykörben a Picasso kalandjai című filmklasszikust, amely ezt a termékenyítő légkört fergeteges humorral ábrázol­ja). Ebből az állításból indul ki a 2018-as Long–Thibaud–Crespin Verseny nagydíját elnyerő, ukrajnai születésű fiatal hegedűművész, Diana Tischenko és zongorista partnere, Fejérvári Zoltán szonátalemeze, amely négy szerző – Ravel, Enescu, Ysaÿe és Prokofjev – egy-egy művét állítja egymás mellé.
A négy közül három hegedű-zongora darab, Ysaÿe 3. szonátája viszont szólókompozíció, amelyet a szerző Enescunak ajánlott.

Tischenko nagy formátumú hegedűs dús hanggal, rendkívüli technikai és intonációs biztonsággal és elsöprő temperamentummal, olyan érzékkel a hangvételek, hangulatok, színek, indulatok iránt, amely csak a legkiválóbbaknak adatik meg. Öröm tudni, hogy fejlődéséhez olyan mesterek is hozzájárultak, mint Rados Ferenc, Wagner Rita, Schiff András, Takács-Nagy Gábor, Keller András. És persze öröm muzsikustársaként egy nemzetközi kiadó lemezén Fejérvári Zoltánt hallani, akiről a magyar közönség régóta tudja, hogy európai klasszis, s ezt igazolják nagyszerű koncertjei mellett versenygyőzelmei is – ideje, hogy ezt a minél szélesebb nemzetközi közvélemény is megtudja. Színes, izgalmas lemez, a művekben sokféle hatással: utóromantika, modernség, jazz, népzene. Az előadások szuggesztívek, hitelesek, maximalista igénnyel kidolgozottak.

Warner Classics, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.