Folyóirat - Metagalaktika 10. - Kína, a kultúrák bölcsője

  • Babiczky Tibor
  • 2008. július 31.

Zene

A 80-as években indult Metagalaktika jubileumi 10. száma - jó érzékkel - a kínai magyar kulturális évad után és a pekingi olimpia előtt a kínai sci-fi irodalmat állítja középpontba.
A 80-as években indult Metagalaktika jubileumi 10. száma - jó érzékkel - a kínai magyar kulturális évad után és a pekingi olimpia elõtt a kínai sci-fi irodalmat állítja középpontba. (A fõszerkesztõ, Burger István jegyzetébõl kitûnik, hogy már tervezik a mexikói, a kanadai és a thaiföldi Metagalaktikát is.) A kiadvány mögött hatalmas háttérmunka sejlik, az ELTE Kínai Tanszékétõl a Pekingi Egyetemig rengeteg professzor és diák segített a szerkesztõknek a válogatásban és a fordításban. Ezen erõfeszítések maximális tisztelete mellett is megjegyzendõ azonban, hogy néhány novella fordítása finoman fogalmazva is pocséknak tûnik. "A találgatásaink közös nevezõre jutottak a következõ tekintetbenÉ" - kezdõdik például egy mondat.

Az írások színvonala - a fordítástól függetlenül is - váltakozó, öszszességében viszont a Metagalaktika valóban átfogó képet ad az olvasónak napjaink kínai fantasztikus irodalmáról. A tizennégy novella mellett pedig érdekes tanulmányokat olvashatunk Kína nagyhatalmi szerepérõl, a kínai ûrprojektrõl, a jelek átírásának nehézségeirõl, valamint a kínai SF irodalomról. A szerzõkkel kapcsolatos tájékozódást kislexikon is segíti. A kiadványt kínai grafikusok képei díszítik. Recenzens nem nagyon tapasztalt különbséget az európai vagy az amerikai rajzokhoz képest, legfeljebb annyit, hogy sárkányt tényleg nagyon jól tudnak rajzolniÉ Kimondhatjuk, hogy a Metagalaktika - és természetesen a Galaktika is - már bõven európai színvonalat képvisel. Apróbb finomítások azért még szükségesek, ám így is van mire büszkének lenni.

Metropolis Média, 2008

****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.