Lemez

Kováts Kriszta: Biblia show

Zene

Füttyös Gyuritól Chaplinig és Minarik Edétől a Woody Allen-univerzumig Kováts Kriszta eddig is egy egész sor közös mítoszunkat megénekelte már, mi több, voltaképp ez működésének egyik legmarkánsabb vonulata. Ám egy egészében a Biblia témáin és motívumain alapuló lemezt összeállítani az említetteknél jóval nagyralátóbb és kockázatosabb vállalkozás: részint az alapmű nyomasztóan hatalmas hatástörténete, részint szakrális státusa okán. A hangzó végeredmény mindazonáltal kellemesen meggyőző, mindenekelőtt Kováts Kriszta félreismerhetetlenül személyes jegyű hangjának meg az állandó alkotótárs (és férj) Fábri Péter okos-lendületes dalszövegeinek köszönhetően. Így hát az Ószövetség (és persze legalább ennyire Andrew Lloyd Webber) nyomában felhangzik lemezükön A fáraó álma is, és ez a friss verzió hamar elfogadtatja magát velünk, legfőként a humora révén. Igaz, Fábri verseinek könnyeden tartalmas szellemességéhez a hallgató olykor hozzátenné a maga javaslatát: mondjuk azt, hogy ha egy dalban azt emlegetik, „nincs több szöveg”, akkor az a fordulat alkalmasint inkább az utolsó és nem az utolsó előtti sorba való. A zeneszerző, az ugyancsak életerős humorú Wolf Péter döntően rutinos kismesteri stílusgyakorlatok gyanánt kezelte dalait, amelyek közül azonban, úgy lehet, az egyik, a – Pál apostol Rómabeliekhez írt levelét továbbgondoló – Nem azé, aki küzd című lírai szám így is igen tartósan megtelepszik a fülben és az emlékezetben.

Gryllus Kiadó Kft., CD, 2020

fölé

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.